Ma a hazai cukorszükségletet a kaposvári üzem termeli, emellett jut exportra is. A hazai cukoripar tehát szinte megszűnt létezni, az okokat az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vizsgálta meg tanulmányában.

A magyar cukoripari termelés 1848-ig főként nagybirtokok területén folyt, ekkor azonban még inkább csak cukorfőzdék léteztek, semmint gyárak. Egy 1847. évi becslés szerint a hazai cukorfogyasztás évente 0,61 kg volt fejenként, tehát a kereslet még nem indokolta a nagyobb termelési volument. A változás 1849-től indulhatott el. Ekkor a nagybirtokok elkezdtek kiszorulni a mezőgazdasági ipar ezen szektorából. Nagy hatással volt az ágazat fejlődésére az osztrák tőkések térnyerése, akik több új gyárat is alapítottak hazánkban. 1849 és 1867 között 19 vármegyében 43 cukorgyár működött, valamint Sopronban és Pozsonyban finomító üzemek létesültek.

cukorrépa

Lassan indul a cukorrépa betakarítása. Évről-évre csökken a termőterület – fotó: pixabay

A fő területe a cukortermelésnek ekkor a Kisalföld és a Duna jobb oldala lett. A hatékony fejlődésnek azonban még ezzel együtt is voltak akadályai: egyrészt hogy 1849-ben visszaállították a belföldi anyagokból előállított cukor adóztatását, másrészt a répahiány – utóbbiban nagy szerepe volt az infrastruktúra és a szállítmányozás kezdetleges viszonyainak is. Az 1858-1859-ben kirobbant első cukorválság mindezeknek a problémáknak a betetőzését jelentette, ekkor 28 gyárból 5 tönkrement, 4 pedig átmenetileg leállt. A válság 1864-re szűnt meg. A kiegyezéssel pedig a cukoripar is elindulhatott a fejlődés útján, főként a szállítmányozásban bekövetkezett változások eredményeként.

cukorrépa

A fejlődést egy újabb válság állította meg 1873-ban, amely nem csak egy cukortúltermelési világválság, de egy általános gazdasági krízis is volt. A harmadik cukorválság 1884-1885-re érte el az ágazatot, amely a fogyasztás drasztikus visszaesésének volt köszönhető. A válság utáni helyreállítást célozta meg az 1888. évi XXIII. törvény, amely nem a nyersanyagot, hanem a készterméket adóztatta meg, megszüntette a kiviteli adó visszatérítését, valamint a gyáraknál pénzügyi ellenőrző szervezetet hoztak létre. A törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, valóságos gyárépítő hullám indult. Az I. világháborúig 31-re nőtt a cukorgyárak száma itthon, amelyek már nem döntően osztrák érdekeltségűek voltak, egyre több lett a magyar tulajdonos is. Az I. világháborút követően a gyártott cukormennyiség 1919/1920-ra érte el mélypontját, 1916-tól pedig a külkereskedelmi cukormérleg negatív lett.

A trianoni békeszerződés következtében a korábbi 31 cukorgyárból 12 maradt az ország új határain belül. Ezen kívül jelentős volt a cukorrépa-veszteség is, 14 388 hektár került az új határok túlsó felére. A két világháború között ugyan elindult egyfajta fellendülés a cukorgyártásban, de a gazdasági világválság hatására nem tudott tartós maradni, és csak 1938-ban indult ismét növekedésnek. A kirobbanó második világháború, valamint az azt követő államosítás 1948-ban újabb mérföldkő volt a cukorgyártás történetében. Az 1948. évi XXV. évi törvényben 11 cukorgyár állami tulajdonba vétele szerepelt, 1989-ig pedig összesen 12 cukorgyár működött itthon. A kilencvenes években a privatizációs hullám során a gyárak jelentős része megszűnt, 2007-ben pedig már csak mindössze 3 egység működött. A három gyárból 2010-re már csak egy, a kaposvári tudott fennmaradni, ma ez az egyetlen cukorgyárunk.


A hazai cukorrépa-termelés elsősorban a dunántúli, valamint középső régiókra koncentrálódik. 2022-ben a legtöbb cukorrépát Somogy, Fejér, Bács-Kiskun és Tolna vármegyékből takarították be.

Az elmúlt bő húsz év során a termelésbe vont terület mérete drasztikusan csökkent. Míg 2005-ben 61 643 hektáron takarítottak be cukorrépát, addig 5 évvel később már csak 13 859 hektáron történt mindez. Nehezítette a helyzetet két európai uniós döntés is. 2006-ba csökkentették a gazdák támogatását, emiatt tovább zsugorodott a termőterületek száma is. 2017-ben megszüntették a korábbi EU-s cukorkvótarendszert, amely nemcsak a közös piacon, de itthon is újra csökkentette a termőterületek számát, ezzel pedig a betakarítható mennyiséget is. Emellett az alacsony cukorár, a gyakori száraz, aszályos időszakok, a peszticidek csökkenése mind-mind hatással van arra, hogy évről-évre kisebb területen kerüljön sor cukorrépa betakarítására. A tavalyi év viszontagságos időjárási körülményei miatt a 2020-as évhez képest 12 010 kg/hektárral kevesebb cukorrépát termeltek.

cukorrépa

Látható, hogy a hazai cukorrépa-termelés évek óta csökkenő trendet mutat, így felmerülhet a kérdés, hogy az egyetlen cukorgyár miből állít itthon elő cukrot, ha elfogy a hazai nyersanyag. A külkereskedelmi adatok szerint 2006-ig volt pozitív a finomítatlan cukor külkereskedelmi mérlege (ekkor 126 millió USD értékben exportáltunk és 67 millió USD értékben importáltunk finomítatlan cukrot) ezt követően azonban megfordult a trend és egyre inkább az import került előtérbe.


A legmagasabb importértéket 2012-ben rögzítették, ebben az évben 489 millió USD értékben szállítottak hazánkba finomítatlan cukrot. A kivitel mennyisége évről évre csökken, 2021-ben 16 millió USD volt a teljes hazai finomítatlan cukor exportjának értéke. Az export növekedésének gátat szab az a tény is, hogy egyetlen cukorgyár nem képes akkora mennyiségű terméket előállítani, amely elegendő a belföldi kereslet és a külföldi kivitel részére is. Ezen kívül a már felsorolt európai uniós szabályozások is nehezítik a termés növelését, ezáltal pedig a késztermék külföldi piacra juttatását.