Hiába az enyhülés és a tájegységenként változó mennyiségű csapadék, a rendkívül súlyos vízhiányos állapot megváltoztatásához ez még mindig kevés. A növényvédelem szempontjából ez azt jelenti, hogy a kórokozók számára továbbra sem optimálisak az életfeltételek. A növénybetegségek kialakulása és terjedése erősen gátolt.

A kártevők azonban köszönik, jól vannak, a szélsőséges körülmények között is megtalálják a tápnövényeiket, és tovább pusztítják az amúgy is siralmas minőségű és mennyiségű termést.

Ahogy az lenni szokott, augusztus 20. után lehűlés érkezett hazánkba. A héten többször számíthatunk esőre, melytől talán kizöldülnek a kiszáradt legelők. Az üzemek igyekeznek megművelni a tarlókat, s ennek következménye, hogy csökken a műveletlen tarlófelület, ami idén nem a gyomosodás vagy az árvakelés miatt volt fontos, hiszen azok alig-alig nőttek a szárazságnak köszönhetően.


Érdemes idén repcével foglalkozni?

Nagy kérdés, hogy mi lesz az őszi káposztarepcével, hiszen a repce „nagy könyvben" megírt optimális vetési ideje augusztus 25-étől szeptember 10-ig tart. A talajokban nincs elég nedvesség, ami a repce gyors korai fejlődését segíthetné, tehát megfontolandó, megéri-e az idén repcével foglalkozni. Főleg mert a lassan fejlődő csíranövénykéken jelentős pusztítást okoznak majd a földibolhák (Phyllotreta spp.), melyek tömegesen és gyorsan telepednek be a táblákba.

gyapottok-bagolylepke

A gyapottok-bagolylepke hernyója a kukorica mellett a muskátli virágait is szívesen fogyasztja – fotó: Lepres Luca

A kukoricán már nem segít a csapadék

A még kint lévő kukoricán már nem segít az érkező csapadék, így a szemes terménynek szánt kukoricát is takarmánynak takarítják be idejekorán. Előreláthatólag takarmányhiány lesz, ezért legalább ebben a formában érdemes hasznosítani a felsült állományokat.

Azok a kukoricatáblák, melyek a szélsőségesen száraz és meleg időjárás ellenére is kitartottak (általában patakparti vagy öntözött területeken), érésnek indultak. A csöveken a szárazság ellenére egyre fokozódik a fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.) fertőzése, melynek utat tör a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hernyójának rágása a csővégeken. Az időjárás változásával, a nedvesebb körülmények kialakulásával a penészes foltok a csövek végéről tovább terjednek majd.

A gyapottok-bagolylepke imágók rajzása erősödött, ami alapján a kártétel mértéke tovább fog erősödni. A hernyó természetesen nemcsak a kukoricát veszélyezteti, hanem számos zöldségnövényünket is, de jobb híján a muskátli virágát is szívesen fogyasztja a lárva.

Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) rajzása és kártétele lecsökkent. A kukoricamoly (Ostrinia nubialis) második nemzedéke rajzik, lárvája inkább a szár rágásával nehezíti a betakarítást.

napraforgó

Apró, elszáradt napraforgófejek –  korai betakarítás, szerény termésmennyiség – fotó: Lepres Luca

Napraforgóban mentsük, ami menthető

A napraforgó betakarítása is megkezdődött. Deszikkálásra nem volt szükség, a termés meglehetősen szerény, de mentjük, ami menthető. A kényszerérett, sőt sötétbarnára sült táblákon nagy kórtani problémákról már nem beszélhetünk.

Korábban előfordult hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina phaseolina), alternáriás levél- és szárfoltosság (Alternaria helianthi), sőt észlelési szinten a szürkepenészes (Botrytis cinerea) és a rizopuszos tányérrothadás (Rhizopus spp.) is jelen van a táblákon. Általánosságban azt lehet mondani, hogy ezek a betegségek nem terjedtek a múlt héten, és már nem is valószínű, hogy erőre kapnak.

A kártevők közül a madarak okoznak még jelentősebb kárt. Fogyasztják az érő kaszatokat, csökkentve az amúgy is kevés termést.

Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.