Ha nyár, akkor kovászos uborka! Akár a rántott hús, akár a pörkölt mellé, vagy csak úgy, minden nélkül. Sőt, sokan még a hideg levét is nagyon szeretik, habár ebből kockázatos túlságosan sokat inni...
De mi van akkor, ha már beköszönt az ősz, vagy ráuntunk a koviubira? Arra is van megoldás, ugyanis számtalan egyéb zöldségfélét lehet és érdemes kovászolni, mert legalább olyan finomak, mint a kovászos uborka!
Ezeket a zöldségeket is érdemes kovászolni
Szerencsére a nyár folyamán számtalan olyan zöldséget találhatunk, amit érdemes kovászolni. A legjobb persze, ha a kertben találunk rájuk, a saját veteményesünkben. Mivel a kovászolási folyamat általában 2-3 napot vesz igénybe, érdemes olyan zöldségeket választani, amelyeknek az uborkához hasonlóan kemény a húsa, és nem puhul meg túlságosan gyorsan, hiszen különben nem lesz roppanós a kovászolás után.
A kovászolásnál nyugodtan használhatjuk ugyanazt a módszert, mint az uborkánál, vagyis sós víz, némi fűszer, leginkább is kapor, kenyér és meleg helyen megfigyelés, 2-4 napig. De a fűszerezésen bátran változtathatunk, ízlés szerint.
Finom és egészséges a kovászos uborka. De más zöldségeket is érdemes kovászolni. Fotó: Shutterstock
A cukkini kiváló kovászolva. Nagyon hasonló az íze és az állaga az uborkáéhoz, azonban mivel nagyobb a mérete, vágjuk nagyobb hasábokra, és úgy savanyítsuk. Nagyon jól áll neki a kapor, a koriander, a mustármagot vagy a chilli.
De a karalábé is kiváló kovászolva. Szintén vágjuk nagyobb hasábokra, és hagyjuk körülbelül 4-6 napig készülni. Kaporral és borssal is kiváló. Akármelyik tökfélét kovászolhatjuk, szintén nagyon finom lesz, de ne hagyjuk ki a kovászolt karfiolt sem. Várjuk közepes rózsákra, és hagyjuk 3-4 napig érlelődni. Ha igazán különlegesre vágyunk, adjunk hozzá egy kis kurkumát vagy curryport.
A zöldbab is kiváló kovászolva. Vágjuk le a két végét, és egészben kovászoljuk. A kapor, a bors és a mustármag is remek ízt ad neki. A listát pedig ízlésünk és kedvünk szerint lehet a végtelenségig folytatni.
Ha maradnál az uborkánál
Azonban, ha valaki a kovászos uborkánál marad, azzal sincs semmi baj. Ez ugyanis igazán finom és egészséges. Így hát nem csak az üvegben, de a kertben is adjunk neki helyet. De az uborka igényli a törődést, sőt, ha tudjuk, mire van szüksége, bőséges terméssel fog ellátni bennünket.
Nem mindegy, mikor vetjük el az uborka magját. Mivel az uborka kedveli a meleget és a fényt, a kiültetéshez a talaj hőmérsékletének 15 Celsius-fok felett kell lennie, emiatt a szabadba akkor kerülhet ki, amikor már nem várhatók éjszakai fagyok. Ez az időpont általában május közepén érkezik el. Ha palántákat akarunk nevelni, akkor ehhez négy hétre van szükség, így április közepén érdemes a magokat cserépbe vetni. Ha nincs kertünk, akkor a balkonon is nyugodtan termeszthetjük.
A szabadföldi vetésénél a sortávolság ne legyen kevesebb, mint 100-140 cm, a tőtávolság pedig körülbelül 20-30 cm legyen. Az uborkának ugyanis sok helyre van szüksége. A hely mellett pedig egy támasztékra is szüksége van, amire fel tud futni. Az uborka magot nem szabad túl mélyre vetni, elég csupán 3-4 cm mélységet biztosítani számára.
Az uborka kedveli a fényt és a meleget, de nem szereti a szelet, így napos, de szélmentes helyre vessük. Ha nem így teszünk, nem fog teremni, vagy a termése nem lesz kellően finom. Nem elég öntözni az uborkát, bőséges tápanyagellátásra ugyanúgy szüksége van. Az uborka számára az ideális a laza, humuszban gazdag talaj, amelyet kiültetés előtt komposzttal vagy lótrágyával dúsítunk. De nem csak az ültetéskor, hanem a tenyészidőszakban is rendszeres tápanyagellátást igényel. Adjuk meg ezt az uborka számára csalánlé vagy komposzt formájában.
A rendszertelen öntözés szintén oka lehet az apró és keserű termésnek, ezért ne felejtsük el, hogy az uborka nagyon sok vizet igényel. A legjobb, ha langyos, állott csapvizet vagy esővizet használunk. A gombabetegségektől pedig úgy védjük, hogy reggelente öntözzük, ráadásul úgy, hogy csak a gyökérterületekre jusson a vízből, és ne a levelekre. A mulcsként használt levágott fű vagy szalma segít a nedvességet bent, a gyomokat pedig távol tartani.
Az uborkának készítsünk 150-180 cm magasságú futtatórácsot, amelynek az alja minimum 15 cm-re legyen a talajtól. Így felfelé fog terjeszkedni, jobban átjárja a növényt a levegő, és elkerüli a lisztharmatfertőzés. Azonban fontos, hogy hagyjunk a tövek között legalább 40 cm távolságot. Ha nem készítünk támasztékot, és földönfutóvá válik az uborka, sokkal rosszabb lesz a terméshozam, és az uborka íze sem lesz az igazi. De ez nem csoda, hiszen az uborka a földön fekve jóval kevesebb napfényt kap, ellenben könnyen megrothad, kisméretű marad és keserűvé válik.
Az uborka metszése szintén igazán nagyon fontos. Először háromleveles palántaként kell visszacsípni, hogy elágazzon. A második metszésnél a hajtást 5-6 lomblevél felett vágjuk vissza, míg a harmadik metszéskor a harmadrendű hajtásokat két levélre vágjuk meg.
A növénytársítást az uborka igazán komolyan veszi. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen növény kerül a szomszédságába. Szerencsére bőségesen akad olyan növény, amelyik nagyon jól megfér az uborka mellett, de azért akad olyan is, amelyik igyekszik kiszorítani az uborkát a veteményesből.
Az uborkának nagyon jó szomszédai a pillangósvirágúak, amelyek javítják a talaj minőségét. Így bátran kerülhet az uborka mellé a borsó vagy a bab. Szintén jó társaság számára a brokkoli, a fejes káposzta, a hagyma, a karfiol, a kukorica, a napraforgó, a retek és a fejes saláta is. Tök közelébe azonban inkább ne ültessük, mert annyira szeretik egymást, hogy érdekes, de nem biztos, hogy ízletes újdonságokat képesek létrehozni a titkos kapcsolatukból.
Tökféléket is kovászolhatunk, hiszen kiváló savanyúságok lesznek belőlük. Fotó: Shutterstock
Bizonyos virágok közelsége is jó hatással van az uborkára. Például a bársonyvirág, a büdöske vagy a sarkantyúka távol tudja tartani tőle a levéltetveket, míg a gilisztaűző varádics nem engedi az uborka közelébe a hangyákat. A dinnye, a burgonya és a zsálya azonban soha nem lesznek az uborka barátai, így ne engedjük őket egymás közelébe. Inkább adjunk teret az oregánónak, amelyik segít a kártevőket távol tartani tőle.
Ezért együnk sok uborkát
Az uborka igazán finom és egészséges, kívül és belül egyaránt. Az uborka rengeteg káliumot, foszfort, vasat, kalciumot és nátriumot tartalmaz, de gazdag A-, B1-, B2-, B6- és C-vitaminban is. A héja is vitaminforrás, így érdemes nem megszabadítani tőle fogyasztás előtt.
Az illata miatt sok kozmetikai termék alapját képezi, hiszen segít az ellazulásban, a szemre helyezett uborkakarikák pedig megnyugtatják a szem körüli bőrt. A napégett bőrre helyezett uborkakarikák hamar enyhülést hoznak és meggátolják a felhólyagosodást.
Nem csoda, hogy már Tiberius császár idején is szekereket töltöttek meg földdel, és abban nevelték az uborkákat. Ha kellett, a szekeret eltolták olyan helyre, ahol több napfény érte a növényeket, hogy előbb jussanak friss uborkához. Még a hadjáratok alatt is magukkal vitték a mozgó ágyásokat, hiszen úgy vélték, az uborkának gyógyító ereje van.
A tökéletes kovászos uborka receptje
A kovászos uborka is olyan, mint a halászlé, vagy a lecsó. Minden családnak megvan a maga, tökéletes receptje, amelyik generációról generációra öröklődik, és természetesen a világon a legjobb. Mi most egy mindannyiunk által megszavazott és elfogadott receptet osztunk meg veletek.
Vásároljunk, vagy legjobb esetben szedjünk a kertünkben, kifejezetten kovászolni való uborkát, de azok közül is egyforma méretűeket válasszunk, ne legyenek se túl kicsik, se túl nagyok. Azért fontos, hogy ne legyen túl nagy méretbeli különbség, mert különben nem egyszerre lesznek tökéletesen roppanósak. Alaposan mossuk meg az uborkákat, majd vágjuk le mindegyiknek a két végét, mert az kesernyéssé teheti a végeredményt. Ejtsünk rajtuk legalább két bemetszést hosszában, hogy a közepük is tökéletes legyen. Vegyünk elő egy 5 literes üveget, és tegyünk bele néhány gerezd tisztított fokhagymát.
Jó szorosan pakoljuk bele az uborkákat, szépen sorban egymás mellé, majd egymás fölé. Forraljunk sós vizet, majd hűtsük vissza, és öntsük fel vele az üveget. A sót ízlés szerint tegyük hozzá. Fontos, hogy a lé teljesen lepje el az uborkát. A tetejére tegyünk egy vastag szelet kenyeret, arra egy adag megmosott kaprot, esetleg még egy pár gerezd fokhagymát. Az igazán bevállalósak chili paprikákat is dobálhatnak az üvegbe.
Zárjuk le alaposan, majd tegyük ki a napra. Naponta ellenőrizzük, hogy a lé teljesen lepje el, mert a kilógó kenyér megpenészedhet. Sós vízzel pótoljuk az elveszett levet. Körülbelül 3 nap múlva pedig jöhet a dobpergés, és a művünk elfogyasztása. Persze ahány ház, annyi szokás, ahány üveg, annyi recept, és mindenki a sajátjára esküszik, de ez így is van jól.
Mivel a kovászos uborka erjesztés útján készül, sok probiotikumot tartalmaz, amely nagyon jó hatással van az emésztésre. Ezen kívül nagyon finom a jéghideg leve is. Egyesek esküsznek rá, hogy kirántva is csodás. Azonban óvatosak legyünk vele, mert bár nehéz neki nemet mondani, ha túl sokat fogyasztunk belőle egyszerre, akkor annak hashajtó hatása lehet. Az apróra vágott kovászos uborka kerülhet húsok töltelékébe, sőt, a sajttal és sonkával töltött rántott húst is megbolondíthatjuk, ha teszünk bele egy vékony szelet koviubit.
Akár az uborkát kedveljük, akár más zöldségeket, neveljünk belőlük minél többfélét a kertünkben és próbálkozzunk meg a savanyításukkal is, megéri!
