A magyar társadalom elsöprő többsége elutasítja, hogy a kormány a fakitermelés könnyítésével kezelje az energia-veszélyhelyzetet, összegzi a Greenpeace Magyarország a szervezet megrendelésére, a Policy Solutions és a ZRI Závecz Research által készített reprezentatív közvélemény-kutatás eredményét.


A Greenpeace közleménye úgy fogalmaz, hogy a kormány augusztus 4-én hozott tűzifarendeletét ugyan kozmetikázta egy későbbi miniszteri utasítás, de valójában a kormányrendelet, amely lehetőséget ad erdeink pusztítására és kiárusítására, még mindig érvényben van. A Greenpeace ezért továbbra is "az emberek akaratát semmibe vevő" tűzifarendelet visszavonását követeli.

A magyar társadalom elsöprő többsége elutasítja, hogy a kormány a fakitermelés könnyítésével kezelje az energia-veszélyhelyzetet.

A magyar társadalom elsöprő többsége elutasítja, hogy a kormány a fakitermelés könnyítésével kezelje az energia-veszélyhelyzetet – Fotó: Greenpeace

A magyar lakosság túlnyomó többsége nem akarja, hogy tűzifává apríthassák értékes erdeinket. Határozottan elutasítják, hogy a kormány a fakitermelés könnyítésével kezelje az energia-veszélyhelyzetet, helyette az erdők védelmét, más megújuló energiaforrások használatát és energiahatékonysági lépéseket akarnak. Az emberek most már a saját szemükkel látják a természetpusztítás és a klímaválság következményeit. Nem szeretnének egy elsivatagosodott, tönkretett országban élni. Azt akarják, hogy a döntéshozók szigorúan óvják erdeinket, az energiaválságot pedig ne tűzifával, hanem XXI. századi módszerekkel, nap-, szél, és geotermikus energiával, valamint az energiahatékonyság növelésével kezeljék – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitás kampányának felelőse.

A Greenpeace reprezentatív, 500 fős közvélemény-kutatása alapján a következőket osztotta meg: A válaszadók közel kétharmada (63%) nem tartja elfogadhatónak a fakitermelés eddigi korlátozásainak eltörlését az energia-veszélyhelyzetre hivatkozva, és csupán minden ötödik ember (22%) mondta azt, hogy szerinte ezzel az intézkedéssel kezelhetők lesznek a jelenlegi energiaellátási problémák. A megkérdezettek 15%-a nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani az intézkedéssel kapcsolatban.

A zöldszervezet közleményében kitér arra, hogy a magyarok többsége már jóval azelőtt, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdetett, tisztában volt azzal, hogy a legjobb energia a fel nem használt energia. Egy korábbi, 2021. őszén készült felmérésre hivatkozva azt állítja, hogy a lakosság (87%) azt szeretné, hogy a magyar kormány nagymértékben, pénzügyileg is ösztönözze a lakóingatlanok energetikai felújítását, hogy a lakások energiafelhasználása számottevően csökkenjen.

A szervezet állásfoglalása szerint a jó irány az lenne, hogy a pazarlás megszüntetése után fennmaradó energiaigényt olyan megújuló erőforrásokkal fedezzük, mint a szél-, a napenergia, vagy a geotermikus energia − ott, ahol ez megvalósítható. Kitér arra, hogy a kormánynak az óriási kárt okozó kapkodás helyett inkább ezekre kellene, illetve kellett volna már korábban is az EU-s és a hazai forrásokat felhasználni − olyan energiaellátásra, amely hosszú távon is megoldást jelent.

Az erdők komplex rendszerek, amelyek élőlények ezreinek adnak otthont és mérséklik a klímaváltozás hatásait azáltal, hogy óriási mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, árnyékolnak, párásítanak, hűsítenek és nem mellesleg oxigént termelnek számunkra – írják.

Hozzáteszik: az emberek többsége már felismerte, hogy az erdők sokkal többet érnek, mint a belőlük kivehető tűzifa. Ideje, hogy a döntéshozók is így tegyenek, és ennek megfelelően cselekedjenek.

Kijelentik, hogy a Greenpeace Magyarország ezért továbbra is fenntartja a követelését, hogy azonnal vonják vissza az emberek akaratát és érdekeit semmibe vevő, pusztító kormányrendeletet, és védjék meg minden eszközzel hazánk természeti értékeit!

Még lehetőség se legyen arra, hogy értékes erdőknek, tölgyeseknek, bükkösöknek, folyóparti ligeterdőknek essenek neki a veszélyhelyzetre hivatkozva − hiszen a tarvágást tiltó miniszteri utasítás nem vonatkozik magánerdőkre és a vízügy által kezelt erdőkre sem, és az továbbra sem írja felül a még mindig érvényben lévő, augusztus elején hozott kormányrendeletet. Az előttünk álló tél megoldása mindannyiunk érdeke, azonban a tűzifaigény a szakértők szerint is kielégíthető lenne a gazdasági célú erdeinkből – írja a Greenpeace a sajtóközleményében.

A tűzifarendelet megjelenése után szinte azonnal fellángolt a vita. Az erdők védelmében sokan tiltakoztak, tüntetések szerveződtek.

Mindeközben a szakemberek amellett érveltek, hogy a magyar erdők nincsenek veszélyben. Nagy István közleményben emelte ki, hogy az állami erdőkben továbbra is tilos természetvédelmi vagy Natura 2000 területen az őshonos erdők tarvágása.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) arra hívta fel a figyelmet, hogy a "tűzifa majdnem minden fakitermelés során – így például az ipari célú faanyag kitermelése esetében is – keletkezik, sokszor akár a kitermelt famennyiség felét is meghaladóan. Évtizedek tapasztalata szerint a tűzifa értékesítési lehetőségei változóak, az elmúlt években a korábbinál kisebb volt a kereslet, ami sok esetben fakitermelések elhalasztását eredményezte.

A mostani megnövekedett keresletet az erdőkben felhalmozódó fakészletből akár tartósan is ki lehet elégíteni.

Mindemellett elmondható, hogy a jól működő magánerdészetek mellett a magánerdők jelentős részében évek óta nem folyik kitermelés, a fakitermelésben pedig hosszabb távon ezen erdőkre is lehet alapozni."

A NAK ezért is komoly hangsúlyt fektet arra, hogy biztosítsa a magánerdő területek megfelelő működését. A jelenleg nem működő magánerdőkben hatalmas potenciál rejlik, aminek szakszerű kezelésével még tovább javítható a tűzifaellátottság – teszik hozzá.

"A magyar erdőkben jelentős faanyagtartalék található, amely a fenntarthatóság, a biodiverzitás és az ökológiai értékek veszélyeztetése nélkül hasznosítható" – írta a Soproni Egyetem a tűzifarendelettel kapcsolatban.

"A fakitermelés szabályozására vonatkozó rendelet nem veszélyezteti a magyar erdőállományt" – erősítette meg a Mátrában, a Bükkben és a Borsodi dombságon gazdálkodó Egererdő Zrt. vezérigazgatója is.

Indexkép: Pxfuel