A pasztinák a répa egyik legközelebbi rokona, Európában is őshonos gyökérzöldség. Sokáig  uralta a konyhaművészetet, és bár napjaink konyhájából némileg kiszorult, de a konzervipar kedvelt alapanyaga maradt. Az elmúlt évtizedekben számos pozitív tulajdonsága feledésbe merült, ezért eljött az ideje, hogy felelevenítsük ezeket – írja az egy.hu.

pasztinák

Sokféleképpen elkészíthető egészséges alapanyag – fotó: pixabay.com

Az ókor egyik leghíresebb görög orvosa, Dioszkoridész például meddőség ellen és vágyfokozóként is ajánlotta. A népi gyógyászatban idős, legyengült embereket gyógyítottak vele, és még a XIX. században is alkalmazták a tejben főtt pasztinákot gyógyírként. Magas cukortartalmú gyökereiből az írek maláta és élesztő hozzáadásával sört készítettek, de pálinkának és lekvárnak is felhasználható alapanyagként.

Sok tulajdonságában hasonlít a petrezselyemhez, de attól nagyobb tápértékkel rendelkezik, így nem véletlen, hogy a konzervipar is a pasztinákot részesíti előnyben a petrezselyemmel szemben. Az egyik leghidegtűrőbb zöldségnövényünk, ami a meleget is jól bírja, és öntözni is csak az érzékenyebb időszakaiban kell.

Keményítő, fehérje, pektin és C-vitamin tartalmáról jól ismert, de hatékony rostforrás is, emellett vizelethajtó és vesetisztító hatása is van. Gyökerének főzete hatásos görcsoldó, vese- és epekő, illetve gyomorbajok esetén jó hatású.


Jó ízű kísérője a babos ételeknek, készíthetünk belőle chipset, püréket vagy aszalványt is. Felhasználható többféle étel készítéséhez, só nélkül főzve még édességekhez is, és a népszerű levesízesítő házi változatának is értékes alkotója lehet. Sőt, ha a frissen reszelt torma csípősségét akarjuk enyhíteni, keverjünk hozzá reszelt pasztinákot, egyenlő arányban – az íz, az élmény megmarad, miközben a könnyezés elmarad.

Fontos tudni, hogy az arra érzékenyeknél a leveleinek az érintése bőrgyulladást okozhat, pláne akkor, ha utána az érintett felületet erős napsugárzás éri. Ilyenkor égési sérülésekhez hasonló hólyagok alakulhatnak ki, amit a kerti munka során érdemes kivédeni.

Mivel egy erős aromájú, jellegzetes ízű zöldség, ezért kevesebb is elég belőle – érdemes használatánál a fokozatosság elvét követni. Az elkészítése során figyeljünk arra is, hogy ne főzzük túl, mert így az állaga sem lesz olyan jó, és az íze is kesernyéssé válik.

Nagyon sokféle ételt lehet készíteni belőle: főzeléket, krémlevest, párolt pasztinákot, túrós pasztinák galuskát, lecsós pasztinákot vagy bundázott változatot, salátát vagy krémet.

A pasztinákot télen a hagyományos módszer szerint retekkel, répával és egyéb gyöknövényekkel a pincében homokba vagy földbe ásták el, de előfordult, hogy a pasztinák „taplós és igen maró ízű" lett. Ezért kifejlesztettek egy jobb módszert: gödörben ásták el.

A gödröt száraz helyen ásták, nagyjából egy lábnyi mélységre, a belehelyezendő pasztinák mennyiségének megfelelő szélességben. Ebbe a gödörbe rétegezték a pasztinákot egy réteg zöldség, egy réteg föld szerint fokozatosan feltöltve. Végül gödröt betakarták  a kiásott földdel, a föld fölé pedig egy 10-15 cm vastagságú szalma réteget helyeztek, majd arra ismét földet raktak rá.

Érdemes helyet adni a pasztináknak a kertünkben, és minél sokoldalúbban felfedezni a benne rejlő lehetőségeket, mert nemcsak a tápértékével és az áldásos hatásaival segíthet bennünket, hanem sokszínű felhasználási lehetőségeivel tartalmasabbá és egészségesebbé teheti az étrendünket.