Amikor eljön a nyár, és vele a forróság, nem olyan az étvágyunk, mint korábban. Gyakran semmihez sincs étvágyunk, és a gyerekek kedvében is nagyon nehéz járni ilyenkor, mert ők is inkább csak a szomjukat oltanák. Azonban van egy étel, amelyik a forróság idején is megállja a helyét, finom, laktató, egészséges és ráadásul még gyorsan el is tudjuk készíteni. A legjobb pedig akkor, ha a hozzávalók nagy része is a kertünkben termett.

A gyümölcsleves története

Sokan jéghideg desszertként gondolnak rá, van, aki túrógombócot, van, aki fagylaltot tesz bele, és sokan díszítik tejszínhabbal. A gyümölcsleves igazán frissítő nyári finomság, amit könnyű elkészíteni.

A gyümölcsleves finom és egészséges. Ráadásul már nagyon régóta ott van az asztalokon, a népszerűsége pedig nem hogy múlna, hanem inkább csak erősödik. Az első írásos említése a 17. században történt, amikor a francia konyhaművészek elkezdték létrehozni és finomítani a recepteket. Ekkor még előételként szolgálták fel, majd az évek során a gyümölcslevesek elkészítési módja és összetevői is változtak.

Számos különböző változata alakult ki, és a konyhákban használt gyümölcsök és fűszerek is aszerint változtak, hogy éppen melyik régióban vagy kultúrában készítették őket, illetve melyik gyümölcs ért be akkor éppen.


A gyümölcslevesek többféle változatban léteznek. Van, aki hideg gyümölcslevesként készíti, mely változat különösen népszerű a nyári hónapokban. Ekkor ráadásul igazán sok idénygyümölcs gazdagíthatja. A meleg gyümölcsleveseket leginkább a téli vagy hidegebb időszakokban kedvelik, és hozzátartozik a fahéj és a szegfűszeg is. Van, aki a gyümölcskrémlevest részesíti előnyben. Ez olyan, mint egy krém, hiszen sima és krémes állagú, mivel a gyümölcsöket összeturmixolják vagy átszűrik benne. Tejszínt vagy joghurtot is hozzáadhatnak, hogy még krémesebb legyen. Vannak citrusos gyümölcslevesek, melyeken a narancs, citrom vagy grapefruit dominálnak.

gyümölcsleves meggy

Nyáron igazán nagy népszerűségnek örvend a hideg gyümölcsleves. Fotó: Shutterstock

De mindegy is, melyik változatot készítjük el, hiszen az összes gyümölcsleves finom és egészséges, tele vitaminokkal és rostokkal. A gyümölcslevesek változatai pedig lehetővé teszik, hogy minden évszakban élvezhessük őket, legyen hideg, vagy meleg. Mindenki a saját ízlésére tudja alakítani. Készülhet idénygyümölcsből, befőttből, vagy akár mélyhűtött gyümölcsökből is.

Egy egyszerű de nagyszerű gyümölcsleves recept

Szükséges hozzá 3 db. alma, 2 db. barack, 2 db. banán, 300 g magozott meggy, ízlés szerint szegfűszeg, gyömbér, citromhéj, 2 evőkanál cukor, 2,5 l víz, 3 evőkanál kukoricakeményítő és 250 g joghurt.

A megtisztított, darabolt gyümölcsöket tegyük egy nagy edénybe, fűszerezzük, adjuk hozzá a citromhéjat, a cukrot, majd öntsük fel vízzel. Keverjük össze, majd közepes lángon 20 percen át főzzük. Egy kisebb tálba tegyük a keményítőt és a joghurtot, majd öntsük fel pár merőkanállal a leves levéből, és keverjük teljesen csomómentesre. A keményítős keveréket vissza kell önteni a levesbe úgy, hogy szitán átszűrjük, majd 1-2 perc alatt főzzük össze. A kész levest hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni, majd pár órára vagy akár egy éjszakára tegyük hűtőbe. A tálaláskor díszíthetjük tejszínnel és friss gyümölcsökkel.

Így legyen saját meggyed a meggyleveshez

Az alma után a második leggyakrabban fogyasztott gyümölcs a meggy hazánkban, így közel 9 millió termő meggyfa van Magyarországon. A meggy nagyon egészséges és finom, így kevés olyan kert van, ahol legalább egy meggyfa ne kapna helyet.

Ráadásul a meggy kisebb termetű fa, így akár a kisebb kertekbe is kiváló választásnak bizonyulhat. A méretei miatt a szüretelés sem nehézkes, és a beérett meggy is viszonylag sokáig megmarad a fán. Amit pedig nem fogyasztunk el azonnal, azt le lehet fagyasztani, de kiváló szörpöt, dzsemet és befőttet is készíthetünk belőle, nem is beszélve a meggyborról! Így hát igazán családbarát fa, ami megérdemli, hogy helyet adjunk neki a kertünkben.

A meggy esetében elengedhetetlen a metszés. Megtehetjük, hogy nem foglalkozunk vele, azonban ekkor jóval kevesebb lesz a termésünk, és rosszabb lesz a minősége, a fa élettartama is jóval alacsonyabb lesz, hiszen a gondozás hiányában jóval nagyobb lesz a különféle betegségekkel és kártevőkel szembeni kitettsége, és olyan magas lesz, hogy még létráról sem fogjuk tudni elérni a tetejét. Így hát érdemes törődni vele, és nem megfeledkezni a metszéséről. Három féle metszést kell megkülönböztetni nála.

1. Ültetéskori metszés

Ekkor először a vázágakat kell kiválasztani, és azokat kell visszametszeni. A 3-4 darab vázágnak szánt vesszőt metsszük el az egyharmaduknál, egy külső állású rügy felett. A sudár legyen magasabb a vázágaknál.  Fontos, hogy a sudár és a vázágak által kijelölt háromszög csúcsszöge 120° legyen, és hogy a vázágak a törzshöz képest 45°szögben álljanak.

2. Koronaalakító metszés

Ez a metszés a vázágak és a sudár hajtás visszametszését jelenti. Ügyeljünk rá, hogy a ritkítás során ne távolítsunk el túl sok 1 illetve 2 éves vesszőt, hiszen akkor könnyen termés nélkül maradhatunk. A meggyfa metszését tavasszal a rügyfakadás előtt kell elvégezni. A metszés célja ilyenkor az, hogy a korona megfelelő mennyiségű napfényhez és levegőhöz juthasson.

Azokat a vesszőket, amelyeken egy-másfél méteres ostor vesszők képződnek, amelyeknek csak a csúcsán képződik néhány virág, vissza kell metszeni. Így meg lehet előzni a meggyfák felkopaszodását és a termésük csökkenését.

3. Fenntartó metszés

Ennek ideje a fa öt éves kora után jön el. Ekkor akadályozzuk meg a vázágak felfelé növését. De ekkor kerülhet sor a ritkító metszésre is, amikor az egyéves vesszőket, és a fa belseje felé növő ágakat kell eltávolítani.

meggy

A meggyleves akkor az igazi, ha a kertünkben termett hozzá a meggy. Fotó: Shutterstock

Minden szempontból megéri, hogy meggyfa legyen a kertben

A meggy kiváló alkalmazkodó képességű, átlagos igényű fa. Fényigénye a cseresznyéhez hasonló, így kedveli a napos helyeket, de a hőmérséklet igénye alacsonyabb. Nagyon jól bírja a fagyokat, és mivel virágai sem nyílnak túl korán, általában a tavaszi, kései fagyok sem tesznek benne kárt.

Átlagos vízigényű fa, de ha gondoskodunk a folyamatos vízellátásáról, azt bőséges terméssel fogja nekünk meghálálni. A talaj kérdésében nem túl válogatós, de ha igazán jó termést szeretnénk, akkor gondoskodjunk számára jó vízgazdálkodású, mélyrétegű, tápanyagban gazdag talajról.

A meggyet konténeres és szabadgyökerű változatban is meg tudjuk vásárolni. Míg a konténeres verziót szinte bármikor elültethetjük, addig a szabadgyökerű meggyfát csupán ősszel és kora tavasszal. Az ültetés előtt a szabadgyökerű meggy gyökereinek végéből csípjünk le 1-2 cm-t, hogy a gyökér erőteljesebben tudjon növekedni.

Az ültetés helyének kiválasztásakor vegyük figyelembe a fa későbbi méreteit. A kiásott gödör legyen a kétszerese a gyökér méretének. A talajt javítsuk fel úgy, hogy a gödör aljába szerves trágyát teszünk, majd ezt lefedjük földdel, hogy a fa gyökerei ne érintkezzenek közvetlenül a trágyával. Ezután állítsuk teljesen függőlegesre a fát, és figyeljünk rá, hogy az ültetési magasság megfelelő legyen, vagyis a szemzési, oltási pont mindig kerüljön a földfelszín fölé.

Töltsük vissza a földet, majd tömörítsük, hogy ne maradjon levegő a fa gyökerei között. Ezután alaposan öntözzük meg a meggyfát. A meggyfákban nagyon sokszor okoz kárt a monília, amely a levelek sárgulását, a hajtások elhalását, az érett gyümölcsök rothadását idézi elő. Ezért is fontos a rügyfakadás előtti lemosó permetezés. Sajnos a levéltetvek is nagyon kedvelik, és a cseresznyelégy is át szokott nézni, ha kevésnek találja a cseresznyét. Azonban az enyves lapok segítenek megzabolázni őket.

Így magozd ki gyorsan a meggyet a leveshez

Ezzel a nagyon ügyes trükkel koszmentesen és gyorsan el tudjuk távolítani a meggymagot. Fogjuk a megmosott meggyet és nyomjuk bele a tiszta biztosítótű keskenyebb végét a mag mellett a gyümölcsbe, majd utána a magot egy kanál segítségével fröcsögésmentesen ki tudjuk fordítani. A meggy így egyben marad, és a konyha sem úszik a meggylében.

A meggy csupa egészség és persze nagyon finom is

A meggy vitamin- és ásványi anyag összetétele nagyon hasonló a cseresznyééhez, de tízszer annyi A-vitamint tartalmaz. Ezen kívül még sok benne a B-vitamin is. A meggy fogyasztása jót tesz az emésztésnek, és az idegeink működésének is. Magas a vas-, kalcium-, kálium- és magnéziumtartalma. A benne található szerves savak segítenek az erek tisztításában, serkentik a veseműködést, az anyagcserét, és kitűnő vízhajtók.

A meggyben található jelentős mennyiségű A-vitamin segít megtisztítani a légzőszerveink nyálkahártyáját, és erősíti az immunrendszerünket. A- és C-vitamin, valamint antocián- és bioflavon tartalma miatt kiváló antioxidáns. A meggy segít regenerálni az izmainkat, így akár egy nehéz edzés után is számíthatunk rá, hiszen gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően csökkenti az izomlázat. Zsírégető hatása miatt mellettünk áll, amikor fogyókúrázunk.

Ha túl alacsony a vérnyomásunk, és senki sincs, aki éppen fel tudna minket idegesíteni, számíthatunk a meggyre, hiszen magas vastartalmának köszönhetően képes elősegíteni, hogy az alacsony vérnyomás a normál határnál maradjon. A meggyben tizenhétféle antioxidáns hatású vegyület található meg. Ezek közül az antocioninok adják jellegzetes, bordó színét. Az antioxidánsoknak daganatgátló és gyulladáscsökkentő hatásuk van, sőt, még a fejfájást is csökkentik.

A meggyet a nyers evés mellett még számtalan módon fogyaszthatjuk. Készíthetünk belőle szörpöt, lekvárt, meggybort, levest, de le is fagyaszthatjuk. Süteményben is kiváló. Ha nem szeretnénk, hogy lesüllyedjen a piskótatészta aljára, hempergessük meg egy kis lisztben, mielőtt a tésztába tesszük.

A gyümölcsleves készülhet bármilyen gyümölcsből, de a legjobb, ha az a kertünkben terem.