A természet ismét megmutatta, hogy mérnöki szempontból is bámulatos megoldásokat rejt. Most éppen a méhek kerültek a technológiai reflektorfénybe: európai kutatók azon dolgoznak, hogy a rovarok apró agyának navigációs képességét ültessék át számítógépes chipekbe. A cél nem kevesebb, mint egy új generációs, rendkívül alacsony energiaigényű helymeghatározó rendszer létrehozása, amely akár a mezőgazdaságban is komoly változásokat indíthat el.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

Méhészeti csoda a mikrochipek világában

A méhek parányi aggyal rendelkeznek, mégis képesek kilométerekre elrepülni a kaptártól, majd pontosan visszatalálni. Mindezt minimális energiafelhasználással. A kutatók szerint egy méh navigációs „számítása” nagyságrendekkel kevesebb energiát igényel, mint a hagyományos digitális rendszerek működése.

Az InsectNeuroNano nevű európai projekt azt vizsgálja, miként lehet ezt a biológiai hatékonyságot elektronikai formában újraalkotni. A fejlesztés alatt álló chipek nem a klasszikus, műholdalapú GPS-rendszereket másolnák, hanem a méhek belső térérzékelési és vizuális tájékozódási mechanizmusát használnák mintaként.

Mit jelent ez a mezőgazdaság számára?

A precíziós gazdálkodás évről évre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon is. A drónok, szenzorok és autonóm gépek működéséhez stabil és energiahatékony navigáció szükséges. Egy olyan chip, amely rendkívül alacsony fogyasztással képes pontos helymeghatározásra, különösen értékes lehet:

• talajnedvesség-figyelő szenzorhálózatoknál
• önjáró permetező- és gyomirtó robotoknál
• kisebb méretű agrárdrónoknál
• nagy kiterjedésű ültetvények monitoring rendszereiben

Az energiatakarékosság kulcskérdés a mezőgazdaságban, ahol gyakran akkumulátoros vagy napelemes rendszerekkel dolgoznak. Egy méhinspirálta chip hosszabb üzemidőt, kevesebb karbantartást és alacsonyabb költségeket jelenthet.

méh

Egy méh navigációs „számítása” jóval kevesebb energiát igényel, mint a hagyományos digitális rendszerek működése – Fotó: Shutterstock

A természet mint fejlesztési partner

Az úgynevezett biomimetika – amikor a természet megoldásait ültetik át a technológiába – egyre meghatározóbb irány a kutatás-fejlesztésben. A méhek esetében nem pusztán egy érdekes biológiai jelenségről van szó, hanem egy olyan komplex navigációs rendszerről, amely vizuális mintázatokat, fényviszonyokat és mozgásérzékelést kombinál.

Ha a kutatók sikerrel járnak, a jövő mezőgazdasági eszközei kisebbek, hatékonyabbak és még intelligensebbek lehetnek. Nem túlzás azt mondani, hogy a kaptár világa új irányt mutathat a digitális agrárium számára.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

Kicsi agy, nagy lehetőség

A mezőgazdaság technológiai fejlődése gyakran a nagy teljesítményről szól, ám most a minimalizmus kerül előtérbe. A méhek példája arra emlékeztet: nem mindig a nagyobb számítási kapacitás a megoldás, hanem a hatékonyabb működés.

Ahogy a kutatások haladnak előre, könnyen elképzelhető, hogy néhány éven belül a magyar földeken is olyan eszközök dolgoznak majd, amelyek működésének alapját egy apró rovar navigációs trükkjei adják.

Forrás: https://www.techspot.com/