Az orchidea valóban megérezheti, ha szomorúak vagyunk, vagy félhet, ha ollóval közelítünk felé, esetleg stresszt élhet át, ha mellette veszekednek a szobában? Vannak olyan tudósok, akik szerint ez lehetséges, sőt: egyesek szerint a növények ennél sokkal többre is képesek.

fűzfa

A kutatók először 1983-ban írtak a „beszélő fákról" – fotó: pixabay.com

Növényeket teszteltek hazugságvizsgálóval

A hatvanas évek derekán Cleve Backster, a CIA egyik kihallgatásokkal foglalkozó szakértője,  poligráf drótot csatlakoztatott egy szobanövény leveléhez. Azt szerette volna megtudni, hogy amennyiben felgyújtja a növény egyik levelét, az a hazugságvizsgáló vonalában okoz-e bármilyen elváltozást.

A hazugságvizsgálóként ismert szerkezet egy nagyon érzékeny műszer, ami alkalmas a pulzusszám figyelésére, illetve a bőr nedvességtartalmában bekövetkező változások mérésére. Ezek együttese teszi lehetővé annak a vizsgálatát, hogy a gépre kötött személy őszinte felel-e a neki feltett kérdésekre. A fiziológiai változásoknak megfelelően egy tű vonalat rajzol, és ha a válaszadó hazudik, akkor a vonal kiugrik többnyire egyenes ívéből – olvasható az egy.hu szerzőjének, Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök cikkében.

Cleve Backster a vizsgálat előtt éppen azon gondolkodott, hogy meggyújtja a növény levelét, amikor a poligráf tűje hirtelen kiugrott sorából: a növény úgy reagált, mint az emberek akkor, amikor megijednek. Backster szerint a növény képes volt érző lényként megélni az érzelmeket, sőt: mivel ő csupán a gondolataiban játszadozott a meggyújtás tervével, egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy a növény képes volt érzékelni a gondolatait.

Backster az élete során számos más kísérletet is végzett. Kutatta például azt, mi egy növény reakciója, ha egy másik szobában egy garnélarák meghal, és arra jutott, hogy a növények telepatikus képességekkel rendelkeznek.

Szerinte az emberi gondolatok és érzelmek reakciókat váltanak ki a növényekben, amit poligráfos műszerekkel rögzíteni is lehet.

A növények gondolatokra való érzékenységét „elsődleges észlelésnek" nevezte, és 1968-ban a kísérletei eredményeit az International Journal of Parapsychology folyóiratban publikálta. Egész életét ennek az elméletnek szentelte, pályája végén pedig megírta az Elsődleges észlelés – Biokommunikáció növényekkel, élelmiszerekkel és emberi sejtekkel című könyvét, amely 36 év munkáját írja le. A könyv 2003-ban jelent meg.

Később más kutatók is megpróbálták megismételni a vizsgálatokat, amelyek során ugyanolyan poligráfot (Stoelting 22500) használták, és egy EEG-készülékkel tovább is fejlesztették a vizsgálatot, de minden teszt kudarcot vallott.


Backster eredményeit elutasította a tudományos közeg

A kutatók többsége szerint ugyanis a növények nem rendelkeznek érzékszervekkel, azaz kizárt, hogy észlelnék a környezetük érzelmeit. Arthur Galston biológus szerint a növények ugyan elektromos reakciókat mutathatnak a fényre, a vegyi anyagokra és a betegségekre is, de az emberi gondolatokra és eseményekre nem reagálnak.

A cáfolatok ellenére a CIA munkatársa hatalmas hatást gyakorolt a közvéleményre, elmélete számos szerzőt megihletett. Előadásokat tartott tudományos konferenciákon, gyakori szereplője volt rádióműsoroknak, sok interjút adott és elmélete számos területen tovább gyűrűzött.

chili

A növények kommunikálnak, a saját nyelvükön, ami az esetükben illékony szerves anyagokat jelent – fotó: pixabay.com

A növények kommunikációs képességei

A nagy kérdésre, miszerint tényleg értenek, érzékelnek és „beszélnek-e" a növények, a válasz egyértelműen IGEN!

Ma már számtalan bizonyíték áll a rendelkezésünkre a növények kommunikációs képességeiről. Tudományosan alátámasztott tény, hogy a növények egymástól és a környezetükből is képesek jeleket fogadni vagy jeleket leadni.

A kutatók először 1983-ban írtak a „beszélő fákról": ekkor fedezték fel, hogy egy fűzfa (Salix sitchensis Sanson ex Bong) egy lepke hernyója által megtámadott fajtársa mellett fejlődve nagyobb ellenállást mutatott a kártevővel szemben, mint a kárt szenvedett növénytől távolabb fejlődő társai. Hogy történhetett ez meg? Tudósok szerint a megrágott fa légnemű jellel figyelmeztette a közelében lévő, még érintetlen növényt a közeledő veszélyre – azaz kommunikált vele, s másik megértette az üzenetet.

A növények kommunikálnak, a saját nyelvükön, ami az esetükben illékony szerves anyagokat jelent. Az általuk kibocsátott illóanyag-keverékben az egyes vegyületek mennyisége és részaránya  teszi lehetővé, hogy a mondatokhoz hasonló, komplex jeleket képezzenek. A kutatók különbségeket mutattak ki eltérő földrajzi területekről, egymástól több mint 200 km-ről származó egyedek kibocsátott illóanyagai és a kiváltott hatás tekintetében, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy a növények világában is ismert a „helyi dialektus" fogalma.

bazsalikom

A bazsalikom és a chili egymás mellett gyorsabban és egészségesebben fejlődik – fotó: pixabay.com

Akusztikus jeleket is használnak

A minket körülvevő növények akusztikus jelekkel is képesek „beszélgetni" – bizonyította be a nyugat-ausztráliai egyetem kutatása.

Kísérletük során a bazsalikom és a mellette növekvő chilipaprika-palánták kapcsolatát vizsgálták, és azt tapasztalták, hogy az egymás mellett tartott növények gyorsabban és egészségesebben fejlődnek, mint külön választott társaik, és együtt hatékonyabban képesek megakadályozni a gyomok és a kártevők terjedését.

Az együttműködésük akkor is sikeres maradt, amikor fekete műanyag falakkal választották el őket egymástól –  azaz sem fény, sem illatok útján nem kommunikálhattak.

A kutatók szerint mindez arra utal, hogy a chilipalánták hangjelzések (valószínűleg a sejtekben keletkező akusztikus vibrációk) alapján meg tudták állapítani, milyen növény van a szomszédjukban. A paprikapalántákról az is kiderült, hogy képesek érzékelni, ha „rossz társaságba" keverednek, például ha  a szomszédjukba édesköményt tesznek, ami más növények növekedését gátló vegyi anyagokat termel.

A föld alatt is kommunikálnak egymással növények: például az erdei fák a föld alatti micéliumhálózatukon keresztül osztanak meg információkat egymással.