Több száz növényfajt fertőz az amerikai lepkekabóca, amely Magyarországon is megtelepedett. A fehér szín viaszos telepei általában a levelek hátoldalán és a fiatal hajtásokon fejlődnek ki - figyelmeztetett dr. Némethy Zsuzsanna.

2004-ben jelent meg először

Itthon 20 évvel ezelőtt találkoztak vele először Budapesten. Azóta már szinte minden kertben ott vannak, de fertőzik a közterületeket és a parkokat is. A kártevők a gyümölcsfák, a szőlők, a díszfák, a sorfák, a díszbokrok, valamint a cserjék hajtásait támadják meg, de szükség esetén szeretik a lágyszárú növényeket, virágokat, gyomnövényeket is.

A lárvái sokáig észrevétlenül húzódnak meg érintetlen, nem bolygatott növényeken. Ennek oka, hogy főleg az örökzöld sövényeket és azok belsejében találkozhatunk velük. A fehér viaszszálakkal fedett telepekben fejlődnek ki a lárvák. Ezek szöszösek, a fejlett lárvák testét tollszerű bolyhos anyag borítja. Alig pár mm-esek és ugrással változtatják a helyüket.

Hogyan ismerhetjük fel a jelenlétüket?

A növény felületén megjelenő, arról lecsöpögő ragacsos, fénylő mézharmatot kell figyelni. Májustól lepik el a kertet tömegesen és 5 fejlődési alakjukat ismerjük. Halványzöldes színűek, fehér színű viaszszálak borítják a testüket. Csoportosan, telepekben élnek. A levél fonáki oldalán vagy a hatásokon kialakuló nagy kiterjedésű, fehér viasztömeggel hívják fel magukra a figyelmet - írta meg a Növénydoktor.hu.

Kifejlett egyedei 5-8 mm-esek, két szárnyuk hegyesszögben záródik, a szemük pedig sárga. Az érintésre vagy mozgásra hirtelen elugranak, mert repülni nem tudnak. A rajzásuk június végétől okoz problémát és egészen a nyár végéig fertőzik a növényeket. A tojásaikat októberben rakják le a fás növények kéregrepedéseibe, telelni tehát tojás alakban szoktak.


A lárvák és a kifejlett kabócák szívó szájszervvel rendelkeznek, ezzel gyengítik meg a növényeket. Erre októberig van esélyük, utána pedig az említett módon elvonulnak a téli időszakra. Terjedésüket és szaporodásukat az elmúlt évek aszályos nyarak fokozták, a meleg idő kedvez a számunkra. Ha mindez tovább folytatódik, akkor várhatóan még többen lesznek, így védekezni kell ellenük.

"Ahol megjelenik, szinte válogatás nélkül minden növényfajon megtelepedik. Fellépése esetén kertekben érdemes minden növényt tüzetesen átvizsgálni, hogy a fertőzési gócok nyilvánvalóvá váljanak. A kémiai kezelések is terjedjenek ki valamennyi fertőzött növény egyedre. Ellenkező esetben a védőhatás csak átmeneti"

- figyelmezteti a kertészkedőket dr. Némethy Zsuzsanna.

Hogyan védekezzünk ellenük?

A tél végén enyhe, fagymentes napokon olajtartalmú szerrel érdemes lemosó permetezést alkalmazni fákon, fás növényeken. A lárvák ellen korai lárva stádiumban a leghatékonyabb a kémiai védekezés, amikor a testükön még nem alakul ki a viaszbevonat. Ekkor ugyanis a szer szárítja őket, a narancsolaj hatóanyagú készítmények sem emberre, sem pedig állatokra nem veszélyesek, így érdemes először ezzel próbálkozni.

Fiatal lárva stádiumban a káliszappan is jó választás lehet a védekezésre. Májustól pedig figyeljük a telepek megjelenését, a fertőzött hajtásokat azonnal vágjuk le és semmisítsük meg. Ezzel ugyanis megelőzhetjük a felszaporodást, egyensúlyban tarthatjuk az egyedszámot.

A lárvák és a kifejlett állatok ellen felszívódó hatású rovarölőkre lesz szükség, ezek közül az acetamiprid hatóanyagúak (Mospilan stb.), azadirachtin hatóanyagúak (NeemAzal) használata javasolt.

Testük szürke, szemük sárga - fotó: Dr. Némethy Zsuzsanna

A kontakt hatású rovarölő szerek esetében pedig a deltametrin hatóanyagú Decis és a lambda–ciholatrin hatóanyagú Karate, Full, Kaiso szerek lehetnek hatásosak. Amennyiben ezekhez káliszappant adagolunk, az fokozza a tapadást, oldja a lárvák és a telepek viaszrétegét.

Fontos: a lárvák elhúzódóan kelnek, emiatt érdemes ismételt kezelést végezni. Emellett nem elhanyagolható az sem, hogy a szomszédok összefogása nélkül képtelenség megállítani őket, hiszen a kabócákat nem tartja távol a telekhatár.