A tavaszi vetésű, illetve a dughagymás egyéves termesztés július végétől egészen áprilisig, vagy korszerű tárolás mellett is csak májusig biztosítja az ellátást, mert erre az időpontra már a romlás és csírázás mértéke akkora, hogy a további tárolás nem kifizetődő.

hagyma

Tavasszal, kora nyáron már hiánycikk a jó minőségű vöröshagyma – fotó: pixabay.com

Hogyan lehet elkerülni a kora nyári hiányt?

A késő tavaszi, kora nyári hiány elkerülésének egyik lehetséges módja az őszi, nyár végi vetés, azaz az úgynevezett áttelelő termesztés.
Az áttelelő termesztés sikere azonban számos tényezőtől függ:

  • mi volt az elővetemény,
  • milyen volt a talaj előkészítése,
  • milyen volt a vetés, a tápanyagellátás, a növényvédelem, a gyomirtás sikeressége

Nagyon lényeges a vetésidő ideális megválasztása, mert a túl korai magvetés, a túlfejlődés miatt a felmagzás kockázatát hordozza magában, késői vetés esetén pedig a gyengén fejlett növényeket a téli fagy teheti tönkre. Áttelelésre a 3-4 leveles ceruza vastagságú hagyma a legalkalmasabb, amit akkor érhetünk el, ha a hagymamagot augusztus közepén, végén vetjük el.

hagyma

Nagyon lényeges a vetésidő ideális megválasztása – fotó: pixabay.com


Az áttelelő hagyma vetése

Az áttelelő hagyma vetése előtt az előveteménynek időben le kell kerülnie a tábláról. Előveteménynek alkalmas a korai burgonya, a salátafélék, a spenót, a zöldbab, vagy a zöldborsó. A kalászosok azért nem ajánlottak előveteményként, mert az árvakelés a hagymaterületről csak nagyon nehezen irtható ki.

A területválasztás során lényeges, hogy a víznyomásos és egyenetlen felszínű  földterületeket elkerüljük, mert ezeken a felületeken fordul elő a leggyakrabban a felfagyás és a kifagyás.

A talaj előkészítése során követelmény – a tavaszi vetéshez hasonló módon – az apró morzsás, ülepedett, egyenletes talajfelszín. Ha a nyár száraz, akkor a talaj előkészítése során ajánlatott az öntözés a jó magágy kialakítása érdekében.

Kihagyhatatlan feladat a talajfertőtlenítés is, hiszen a hagymalégy és talajlakó kártevők ellen védekezni kell.  Ajánlott a csávázás is, mert ilyenkor már nagy a fuzáriumos megbetegedés veszélye, ami palántadőlési tüneteket okoz.

A hagyma vetőmagját 25-30 cm-es sortávolságra vessük, a szokottnál kissé mélyebbre (3-4 cm mélységbe).

A tápanyag-utánpótláshoz vetés előtt használjunk káliumot és foszfort tartalmazó műtrágyákat, a nitrogént pedig februárban és a fejképződés kezdetekor érdemes kijuttatni.

főzőhagyma

Az áttelelő hagyma március közepétől felszedhető zöldhagymaként, április végétől főzőhagymaként – fotó: pixabay.com

Az őszi vetést gyommentesen teleltessük át

Az elgyomosodás megakadályozására már a vetéskor használjunk gyomirtó szereket. Annak érdekében, hogy gyors és egyenletes legyen a kelés,  egyenletes legyen a fejlődés és az áttelelésre optimális fejlettségi állapot alakuljon ki feltétlenül szükség van kelesztő öntözésre és ősszel az egyenletes vízellátásra.

A túlfejlődés lassítható az öntözés visszafogásával, vagy megszüntetésével, illetve gyomirtó permetezés beiktatásával. Tavasszal a csapadék mennyiségének függvényében egy-két alkalommal még szükség lehet öntözésre.

Az áttelelő hagyma március közepétől felszedhető zöldhagymaként, április végétől főzőhagymaként, míg május végétől júniusig beérett színes buroklevéllel étkezési hagymaként. Az áttelelő fajták jellegzetessége, hogy a tárolhatóságuk rövidebb, mint a tavaszi vetésűeké, néhány héttől 2-3 hónapig terjed, emiatt az áttelő hagymát csak akkor érdemes termeszteni, ha biztos piaca van.