A nyár egyre távolabb kerül tőlünk, amihez az időjárás is igazodni látszik. Ugyanis záporokkal és zivatarokkal tarkított lehűlés érkezik a hétvégére. Ennek köszönhetően a talaj felső 20 cm-es rétegében kezd helyreállni a vízháztartás, de mélyebben még mindig extrém alacsony a víztartalom, épphogy eléri a 30 százalékot.
A következő egy hétre több csapadékot jeleznek, területi átlagban 20 mm is eshet 4-5 nap alatt, ennek megfelelően a levegő páratartalma 70-80%-ra beállhat. Ez pedig továbbra is kedvez a gombás betegségek terjedésének.
Az almát veszélyezteti a moníliás gyümölcsrothadás, a birset a diplokarponos levélfoltosság
Az almában a kártevők száma drasztikusan lecsökkent. Ennek megfelelően az almamolyfogás is egyre csökken, 2-10 db/hét számban fognak a csapdák. Az almamoly hernyója még ott rág a gyümölcsben, de azzal már nem tudunk sokat tenni. A közvetlen kártétel mellett, ami a sérült, rágott gyümölcs, megtelepszik a moníliás gyümölcsrothadás (Monilinia fructigena).
Birs diplokarponos levélfoltossága – fotó: Lepres Luca
A birs levélzetén megfigyelhető a diplokarponos levélfoltosság (Diplocarpon sorauei) tünete, ami korai levélhulláshoz vezethet. A betegség a gyümölcsre is átterjed, a levélzeten és a gyümölcsön is barna foltokat okozva. Kései érésű birs esetén még elvégezhetjük a permetezést, ügyelve az élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejártára.
A darazsak belerágnak az érő gyümölcsbe – fotó: Lepres Luca
A darazsak, pl. kecskedarázs (Vespula vulgaris), igen bosszantóak így ősszel, mert szinte minden lédús, édes termést megkóstolnak, és akár alaposan meg is rágják azokat. Az almán és a körtén is jelen vannak, és darázskár következtében pedig törvényszerűen jön a moníliás gyümölcsrothadás. Az időben történő betakarítás ez esetben szintén segít a kár csökkentésében.
A csonthéjasok sincsenek biztonságban
Csonthéjasok esetében még a szilva gyümölcsét veszélyeztetik az említett darazsak és a moníliás gyümölcsrothadás (Monilinia laxa, M. fructicola), míg a szilvafák lombját a polisztigmás (Polystigma rubrum) levélfoltosság fenyegeti. A gyümölcsmolyok repülése gyakorlatilag véget ért, a csapdák alig fognak egyedeket.
A meggy- és cseresznyefák lombozatában tovább emelkedik a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella japii) gyakorisága és erőssége is. Itt nincs akadálya a lombfertőtlenítésnek, így mihamarabb végezzük el.
A szőlőben terjed a lisztharmat
Szedik a szőlőt, az csapadékos időjárás azonban hátráltatja a szüreti munkálatokat. A szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) további terjedését segíti a nedvesség, megoldást a szüret adhat.
Lisztharmatos szőlőlevél – fotó: Lepres Luca
A levelek felszínén a lisztharmat (Uncinula necator) fehér bevonata gyarapszik, sőt már a sárga kazmotéciumok, azaz a gomba áttelelő képletei is láthatóak szabad szemmel. Alkalmas időben végzett kénes lemosással csökkenthetjük az áttelelő kórokozó mennyiségét.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
