Elárasztja a hazai élelmiszerláncokat a külföldi fokhagyma, pedig a sok esőnek és napsütésnek köszönhetően az idei hazai termés kiemelkedő minőségű. Ráadásul ha a magyar fűszernövényt vásároljuk, az őstermelők piacra jutását is elősegítjük – olvasható a demokrata.hu cikkében

fokhagyma

Az idei magyar fokhagymatermés kiemelkedő minőségű lesz – fotó: pixabay.com

A termesztés hektáronkénti önköltségi ára megduplázódott

Makón manapság is sokaknak van háztáji fokhagymája, de a termőterületek nagysága egyre csökken: ebben az üzemanyagok és a növényvédő szerek drágulása, az emelkedő munkabérek, a magas termelési költségek, valamint a globális éghajlatváltozás hatásai  jócskán szerepet kapnak. Az utóbbi két évben az étkezési fokhagyma és a szaporítóanyag-előállítás terén a termesztés hektáronkénti önköltségi ára megduplázódott, miközben a felvásárlási árak ezt nem kompenzálják.

Ennek eredményeképpen már a helyi multinacionális áruházláncokban is spanyol, egyiptomi és kínai fokhagymát is lehet kapni, ami húsz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna Makón.

A lap egy makói családi vállalkozáshoz, a Horizon Trade Invest Kft.-hez látogatott el, ahol éppen a kisebb méretű, 45-55 milliméteres tavaszi fokhagymafajtákat szedték fel kézzel, A kiváló minőségű feketeföldben termesztett, frissen betakarított bördős szárú fokhagymát, a szárítás után szaporítóanyagként adják majd el.

A vetőmag minősége, a talaj összetétele és a klimatikus körülmények, köztük a napsütéses órák száma egyaránt meghatározzák, hogy a növény milyen arányban képes felvenni az ásványi anyagokat a termőföldből

– hangsúlyozta Kiss Attila Levente ügyvezető.

Az, hogy a Kárpát-medencében éppen Makó környékére koncentrálódik a fokhagymatermesztés nem véletlen. A hazai termelés 81 százalékát még mindig Makó és térsége adja. A két tájjellegű fajta, a makói őszi és a makói tavaszi az 1750-es években került a Maros partjára, ahol a püspöki uradalmakban kezdték el a termesztését, de Európa-hírűvé a makói zsidóság kereskedelmi kapcsolatai révén vált. Az őshonos makói fajtákat manapság főként a fajtafenntartás érdekében termesztenek, mert a hektáronkénti terméshozamuk csak harmadannyi, mint az ellenállóbb nyugati fajtáknak.


fokhagyma

A helyi multinacionális áruházláncokban spanyol, egyiptomi és kínai fokhagymát is lehet kapni, ami húsz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna Makón – fotó: pixabay.com

Külföldi szaporítóanyag kerül a magyar földekbe

Napjainkban fémzárolt, vírusmentesített vetőmagot Spanyolországban, Kaliforniában, és Franciaországban állítanak elő, ezeken a helyeken évente hatalmas összegeket fordítanak növénynemesítésre. A makói cég is a franciáktól szerzi be a szaporítóanyagot, mert ez  képes ellenállni a fokhagymát megtámadó legjellemzőbb fertőzéseknek: a talajban jelen levő szárfonálféregnek, illetve a vírusok okozta betegségeknek.

Ugyanazzal a külföldi szaporítóanyaggal mi itt, a tápanyagokban gazdag magyar feketeföldben, a napsütötte Dél-Magyarországon sokkal jobb minőségű, tömörebb szerkezetű, hosszabban eltartható, aromásabb fokhagymát tudunk előállítani, mint a nyugat-európai gazdák. Ráadásul ha a fogyasztók a hazait vásárolják, a magyar őstermelők piaci esélyeit is javítják. A tapasztalataink szerint szerencsére ma már egyre több tudatos vásárló kimondottan a hazait keresi

– mondta Kiss Attila Levente, aki a termésének a jelentős részét hagyományos módszerrel, függesztett szárítással tárolja az otthoni raktárában. Megéri száron tartani a növényt – annak ellenére is, hogy így helyigényesebb –, mert sokkal tovább tartható el, mint a vágott nyakú változata.

fokhagyma

Megéri száron tartani a növényt – annak ellenére is, hogy így helyigényesebb –, mert sokkal tovább tartható el, mint a vágott nyakú változata – fotó: pixabay.com

A magyar fokhagyma joggal lett világhírű

Kiss Attila Levente elmondta:

Néhány éve piackutató japán delegáció járt nálunk, és a világ különböző országaiból kért minták laboratóriumi bevizsgálása után éppen a mi cégünkkel akartak találkozni. Még a hagymaföldre is kivittük az elegánsan öltözött csúcsvezetőket, akik a makói térségben termelt különleges kémiai összetételű fokhagyma előállítása iránt érdeklődtek. Elmondták, hogy főként Kínából szerzik be a készleteiket, de a beltartalom és az élelmiszer-biztonsági szempontok miatt szívesen kötnének üzletet velünk. A beruházás végül azért nem valósult meg, mert a több száz millió forintba kerülő tisztítóüzem felállításának kockázatát nem tudtuk vállalni. Nyilvánvaló, hogy a jövő a hagymatermesztés terén is egyre inkább a gépesített technológiáké.

Jól szemlélteti ezt a Makói Hagyma Mezőgazdasági Feldolgozó Kft. üzeme, ahol a helyi gazdák közösen tárolt termését kellemes klímájú, úgynevezett szellőztetőpadozaton, gépek segítségével, bérben szárítják. A hatalmas kamrákban több száz tonna fokhagyma várja, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessen.

A NAK adatai szerint az elmúlt 3 évben, a fokhagyma termőterületre beadott területalapú támogatások szerint:

  • 2021-ben 796 hektáron
  • 2022-ben 778 hektáron
  • 2023-ban 672 hektáron

termeltek fokhagymát.

fokhagyma

Makón az évszázados tradíciót követve, a pálinkán kívül szinte mindenbe tesznek fokhagymát – fotó: pixabay.com

A hazai fokhagymának megbízható a minősége

Az áruházláncokat ellátó kereskedőcégek jellemzően az olcsóbb spanyol importtal árasztják el a piacot, mert nem tudják elegendő mennyiségben beszerezni a magyar kertészeti fokhagymát. Nyugat-Európában jutányosabb az előállítás, mert a gyakran ezerhektáros, gépesített gazdaságokban nem kell annyi élő munkaerőt alkalmazni, mint nálunk. A súlyos aszály miatt Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban is lényegesen visszaesett a terméshozam, ami az európai piacra is jelentős hatást gyakorolhat.

Kiss Attila Levente arról is felhívta a figyelmet, hogy a szupermarketek a külföldi fokhagymát jelenleg akciósan, kilónként 1300-1500 forintért kínálják. Ennek az a magyarázata, hogy az üzletpolitikájuk szerint, mivel ebből a termékből általában nem vásárol sokat a fogyasztó, az esetleges piaci veszteségeket más termékek árának a magasabban tartásával kompenzálják.

A makói vállalkozó komoly problémának tartja azt is, hogy a magyar üzletekbe egyre több török, kínai és egyiptomi fokhagyma is érkezik, amely szerinte nem biztos, hogy  megfelel az uniós jogharmonizációs növényvédelmi előírásoknak.

Szerencsére vannak olyan áruházláncok, ahol előnyben részesítik a valóban magyar termékeket, de sajnos arra is akad példa, hogy a kereskedők a fogyasztót megtévesztve elsősorban a magyarországi csomagolás helyszínét tüntetik fel a piros-fehér-zöld címkés portékán az ázsiai vagy afrikai származással szemben. Ez azért is aggasztó, mert Egyiptomban például olyan vegyszert is használnak a gazdálkodók, amit nálunk tíz éve nem forgalmaznak. A magyar termékek sokkal kisebb mennyiségű szermaradványt tartalmaznak. Jómagam több ezer olyan hazai partnerrel állok kapcsolatban, akik a fokhagyma házi, kerti termesztéséhez semmilyen vegyi anyagot nem alkalmaznak, lényegében biofokhagymát termesztenek. A piacon áruló kistermelők megbecsülik a törzsvásárlóikat, főként helyben adják el a környezettudatosan előállított növényeket.

– fogalmazott a szakember, aki szerint az idei magyar fokhagymatermés kiemelkedő minőségű lesz, aminek azért is nagyon örül, mert elmondása szerint Makón az évszázados tradíciót követve, a pálinkán kívül szinte mindenbe tesznek fokhagymát.