Növényvédelmi előrejelzés: Erősödik a szőlőperonoszpóra!

Sajnos a Dél-Alföld (Csongrád, Békés megye és Hajdú-Bihar déli része) nem részesült a csapadékból, illetve az említetteken kívüli területek is csak 5-15 mm-t kaptak. Ez utóbbi területeken sajnos általános a vízhiány, s annak tüneteit láthatjuk a növényeinken.

Kevésbé vettük észre, de mégis változik időjárásunk. Ezt jelzi, hogy a minimum-hőmérsékletek 7,0-15,0 fok közé estek, s ezzel a napi átlagok is lejjebb szálltak (15-23 ^oC). Az éjszakai lehűlések és a nappali csúcsok között növekedett az eltérés, ezért az esti, éjszakai és reggeli órákban jelentős páralecsapódás jelentkezett. A páratartalom 80-85% között alakult, a levélnedvesség időtartama a hajnali órákon túl csak az esők időszakában volt mérhető. Ahol hullott csapadék, ott az sokat segít a repcevetőágy készítésében, hiszen már elindult az őszi káposztarepce vetése.

A betakarítás előtt álló kultúrák növényvédelmi helyzetében inkább mérsékelte a károsítók nyomását, de meg kell jegyezni, hogy a kártevők között több faj is aktivizálódik a forró, száraz napokon.

Az időjárás-előrejelzés továbbra is a hétvégén kialakult nyár végi meleg napok folytatását ígéri, úgy tűnik, hogy most a szokásos augusztus 20-ai gyökeres változás elmarad, illetve később érkezik meg. Figyelembe véve a termesztésben lévő kultúráink állapotát, ez az időjárás az érésben sokat segít, s másodlagos hatásként tovább csökkenti a fertőzési nyomást.

Az őszi búza hántott tarlón az árvakelések fejlődése folyamatos. Továbbra is gyenge mértékű bolhakártétel látható. A tarlókon általános az erős gyomosodás, s abban a parlagfű jelentős szerepet kap. Az előbbiek miatt továbbra is fontos a hántott tarlók ápolása.

Az árvakelésű repce már elérte a két valódi leveles állapotot, bár az újabb kelési hullám miatt találhatunk szikleveles növényeket is. Az árvakeléseken kismértékben növekedett a bolhák kártétele (gyenge kártétel), kártevőket viszont csak napos, szélcsendes időben látni. A növényeken (helyenként) fokozódtak a fómás betegség levéltünetei. Egyelőre gyenge mértékű a betegség. A táblákra folytatódott a mezei pocok betelepedése és felszaporodása. A táblaszélekről húzódik befelé a kártevő.

Amint látható, a tarlók és az azokon kikelő árvakelésű növények megbízható táplálékforrásként szerepelnek a kártevők számára, vagyis biztosítják a azok túlélését. Éppen ezért fontos e táblák elmunkálása, illetve a vetés során az előző évi táblákkal való szomszédság kerülése.

Napraforgóban az alsó 3-4 levél felszáradása figyelhető meg, jelentős változás nem következett be a növényegészségügyi helyzetet illetően. A növénynél általános a citromérés stádium.

Miután túlnyomórészt száraz időjárás uralta az elmúlt időszakot, a szürke- és/vagy fehérpenészes rothadás terjedése nem jellemző a tányérokon. A jég- és rovarkártevők okozta sérülések beszáradtak, felületükön legfeljebb korompenész figyelhető meg, de a tányérrothadást okozó gombák jelenléte csak észlelési szintű. Az alternáriafertőzöttség a tányéron viszont növekedett.

Alternária napraforgótányéron és jég által okozott károsodás.

Állományon belül foltszerűen láthatunk közepes mértékben fertőzött tányérokat, de általában gyenge mértékű a betegség előfordulása a tányérok ~1-2%-án. A felső leveleken is erősödött a betegség, összességében közepes fertőzés látható, 11-50%.

Szártőbetegségek közül a szklerotínia nem erősödött látványosan, a tőfertőzöttség ~1-3%, technológiától függően. A fómás szárfoltosság – több táblán megfigyelve – továbbra is csak szórványos az állományokban, gyenge fokozaton.

A napraforgórozsda fellépése egyes alföldi napraforgótáblákban kismértékben megemelkedett. A makrofominás hervadás tünete – szintén az Alföldön – észlelési szinten megfigyelhető. Amennyiben ez a száraz, forró időjárás folytatódik, a megbetegedés további fellépésére lehet számítani, mert melegkedvelő kórokozó.

A parlagfűfertőzöttség jelentős a napraforgó (és egyéb területeken is) táblákon és a táblaszegélyeken. Nagyon fontos a területek folyamatos karbantartása, mert folyamatos a hatósági ellenőrzés, bemérés.

Parlagfűerdő.

A korai érésű táblákon megkezdték a napraforgó-állományok glifozátos deszikkálását.

A kukoricatáblák jelentős része felsült, az Alföldön erősebben, a Dunántúlon inkább csak kezdődik a száradás. Ahol jégverés volt, annak nyomai itt is beszáradtak, ezeken a sebzéseken kórokozó nem látható. A táblaszéleken és foltokban a gyomosodás erőteljes. A kukoricamoly-szárfertőzöttség tünetei a táblákban egyre gyakoribbak, az amerikai kukoricabogár népessége alacsony szinten mozog, jelentősebb előfordulása monokultúrában tapasztalható.

A gyapottok-bagolylepke hernyókártétele általános a kukoricacsővégeken. A golyvásüszög előfordulása állományszinten ~1%-os. A rovarkártételek nyomán, főleg a csuhélevelek alatt, megjelentek az első kis fuzáriumtelepek. Gyenge fertőzöttség jellemző, de a páralecsapódás miatt növekedése várható.

Fuzárium: korai fertőzés és tünet.

A cukorrépa lassan eléri a szokásos gyökérméretet. A cerkospórás levélfoltosság erősödése figyelhető meg helyenként, a betegség lassan terjed. Egyes répatáblákban, foltokban a répalisztharmat közepes szintű fertőzése alakult ki. Az alternáriás levélfoltosság előfordulása egyre gyakoribbá vált.

A burgonya betakarítása folyamatos az Alföldön, a Dunántúlom még csak most indul. Ahol még a szedés előtt vannak, az összeesett vagy szárzúzózott lombozatot láthatjuk. A tarlóburgonya-táblákon a burgonyavész tünete elvétve megtalálható, a forróság nem kedvez a megbetegedés terjedésének. A burgonyabogár-népesség a kánikula hatására nem emelkedett tovább, károsítása mérséklődött. A felsült lombozat már nem ad táplálékot neki.

Fűszerpaprikában a baktériumos levélfoltosság és bogyórothadás kismértékű fellépése tapasztalható. A meleg visszafogta a betegség további terjedését. A vírusos tünetek gócokban mutatkoznak az állományokban. A gyapottok-bagolylepke kártétele kismértékű, viszont a kártevő betelepedésére kell számítani.

Az alma- és körteültetvényekben már szedik a korai fajtákat, de a fajták többségére még az érési folyamat a jellemző. A napsütéses, meleg, egyben párás időjárás kedvez a színeződésnek, az érésnek.

Almában a varasodás gyümölcs- és lombfertőzöttsége nem változott, közepes fertőzöttség jellemző a kevésbé jól védett ültetvényekben, csak gócokban láthatunk ennél erősebb fertőzöttséget. Az időjárás nem kedvez a kórokozó támadásának, s vele együtt a gyümölcsök érzékenysége is csökkent már.

Az almafalisztharmat inkább a keleti országrész ültetvényeiben okozott némi gondot, de most a fertőzés terjedése ott is megállt. Gyenge-közepes fertőzöttség jellemző.

Az almamoly rajzása csökken, de folyamatos, 4-5 db imágó/csapda/hét fogással. A molyos, lehullott gyümölcsök aránya nem változott, 2-4%. Az almalevél-aknázómoly egyedszáma minimálisra csökkent a csapdákban, 7-10 db imágó/csapda/hét mennyiséggel. A kártétel nem növekedett, legfeljebb gyenge mértékű (1 akna/levél). Fokozódik a piros gyümölcsfa-takácsatka kártétele, a jelenlegi időjárást kedveli a kártevő.

Almában, körtében stagnálnak a moníliás termésrothadás tünetei. Közepes fertőzöttség jellemző a gyümölcsök ~2-3%-án. A tárolási betegségek elleni védekezések aktuálisak, az élelmezés-egészségügyi várakozási idők figyelembevétele mellett.

A csonthéjasok közül az őszibarack és a szilva szedése ad még munkát a kertekben. A korábban megjelent moníliás termésrothadás mind az őszibarackon, mind a szilván gondot okoz. A betegség terjedését az időjárás kevésbé segíti, de az összeérő gyümölcsökön mégis gyorsan terjed a károsítás. A molyok kártétele, esetleges jégeső és egyéb sérülések is utat nyitnak a kórokozónak. Őszibarackban 5-10%-os, szilvában 1-5%-os a kár mértéke.

A keleti gyümölcsmoly rajzása hasonló az előző héthez, 60-65 db imágó/csapda/hét, folyamatos a rajzás. A szilvamoly folyamatosan rajzik, emelkedő tendenciával, 35-40 db imágó/csapda/hét fogással a feromon csapdákban.

A szőlőskertekben megkezdődött a szüret, de a fajták nagyobb része még csak a zsendülésnél tart, s találunk kései fajtákat még zöld bogyókkal.

A peronoszpórafertőzések tovább erősödtek lombon. Újabb levéltünetei jelentek meg a hónaljhajtásokon, a fonáki részen folyamatos sporulációval (11-50%), a lomb növekvő, ~30%-a fertőzött. A lombfertőzöttség a levelek száradását idézte elő, s e folyamat terjedése várható. A lombvédelem feltétlenül indokolt.

Friss peronoszpóra-levéltünet.

A lisztharmat tünetei ezzel szemben továbbra sem erősödtek lombon, gyenge fertőzöttség látható a Dunántúlon. A keleti országrészen a betegség további erősödést figyelték meg ültetvényekben, s fokozottan házi kerti vagy kiskerti tőkéken. A bogyók érzékenysége már elhanyagolható, de a lomb megtartása érdekében – a szüret idejének figyelembevételével – még mindig indokolt a védekezés.

A botrítiszes rothadás a sérült és védetlen bogyókon növekedett, általában csak gyenge fertőzés jellemző a fürtök ~1-2%-án, de látható közepes mértékben károsodott fürt is.

Az amerikai szőlőkabóca egyedsűrűsége fokozódott, magas egyedszámban fogja a ragacslap. A szőlőmolyokkal fertőzött fürtök elvétve megfigyelhetőek. A fitoplazmás tüneteket produkáló tőkék eltávolítása folyamatos feladat.

A dió lombhullása intenzív, elsősorban a gnomóniás fertőzés a lombvesztés oka.

A vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzása intenzív, rendkívül magas egyedszámban fogja a feromon csapda.

A platán-csipkéspoloska fokozódó fellépése és kártétele valamennyi platánfán szembetűnő.

Platán-csipkéspoloska.

A selyemfényű puszpángmoly károsítása egyre több puszpángbokron mutatkozik.

Selyemfényű puszpángmoly kárképe.

A fokozódó atkakártétel és a pajzstetvek felszaporodása kecskerágó- és madárbirsbokrokon általános.

Pajzstetvek kecskerágólevélen.

A hörcsögpopuláció évelő pillangósokban és gyepterületeken növekedésnek indult, de a népesség nehezen ér el egy magasabb fertőzöttségi szintet, többnyire gyenge szinten stabilizálódik.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.