A repce jól beilleszthető a kalászosok és a kukorica közé. A termőhelye is kiszélesedett, az ország szinte valamennyi régiójában lehet már vele találkozni. A termőterület és a termésmennyiség felfutása elsősorban a bioüzemanyag- és bioüzemanyag komponens gyártás indukálta keresletnek köszönhető, amelynek következtében a repcemag ára is jelentősen megemelkedett és az egyik legjövedelmezőbb növénye lett a szántóföldi növénytermelésnek.

A Nemzeti Agrárkamara közelmúltban elhangzott tájékoztatója szerint idén valamivel kevesebb repcetermés várható, mint 2013-ban. Felmérésük szerint 216 ezer hektár elvetett területről várhatóan 580-590 ezer tonna termés-betakarítása prognosztizálható. Az új termés megjelenésével a Budapesti Értéktőzsdén rövid távú szállításokra 100 ezer Ft/t áron jegyzik a repcét napjainkban.

A világ idei repcetermését az Oil World 68,6 millió tonnára becsüli, amely éppen csak alatta lesz a 2013. évi termény mennyiségének. A repce esetében a termésmennyiséget és a minőséget is jelentősen befolyásolja az alkalmazott termelési technológia és ezen belül különösen a betakarítás és annak műszaki háttere.

A repce betakarítása nagy gondosságot igénylő, kritikus technológiai műveletekből áll. Az optimális időben, kis veszteség melletti, jó minőségben végzett betakarítás, tisztítás, szárítás és tárolás, nagymértékben befolyásolhatja a veszteségeket és a termelés jövedelmezőségét is.

A repcebetakarítás kritikusnak tekinthető műveletei:

- az érésgyorsítás és mesterséges állományleszárítás
- az arató-cséplő géppel végzett betakarítás
- a magtisztítás
- a magszárítás
- a szemtermés tárolása

Az érésgyorsítás és mesterséges állományszárítás

Az esetek többségében - mivel a magot tartalmazó becők egyenetlenül érnek, ill. a növény szára csak lassan veszíti el nedvességtartalmát - szükségessé válik a betakarításra kerülő állomány mesterséges leszárítása, deszikkálása. Erre akkor kell sort keríteni, amikor a becők 2/3 része már aranysárga színű és a mag víztartalma 25-30 % közötti.

Ilyenkor a magok a becőkből kézzel könnyen kimorzsolhatók. A deszikkálást a betakarítás előtt egy héttel (6-8 nappal) kell elvégezni kontakt perzselő hatású (Reglone, Roundup, Zopp, Harvade) szerek állományra permetezésével. A permetezés során egyidejűleg kijuttatott NuFilm bevonatos („ragasztó") szer segítségével csökkenteni lehet a túlérett becők kinyílását és a mag idő előtti kipergését.

Az érésgyorsító- és mesterséges állományszárító szerek kijuttatásával előre programozható a betakarítás ideje, könnyebben csépelhetővé válik a repce, csökkennek a betakarítási veszteségek, a magtisztítás is nagyobb teljesítménnyel és kisebb veszteséggel végezhető, a repce utánszárításánál pedig energiamegtakarítást eredményez. Az érésgyorsító- és állományszárító szerek kijuttatására legmegfelelőbbek a légi (repülőgépes, helikopteres) permetező gépek, ill. a művelőutas termelési technológiák esetén alkalmazható, széles (24-42 m) szórókerettel dolgozó magajáró hidas permetezőgépek.

Ezek hiányában a hagyományos szántóföldi permetezőgépekkel végzett deszikkálás esetén jelentős, 10-15 %-os pergési veszteséggel kell számolni. A költségkalkulációk és a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy felületen végzett légi deszikkálás költségei versenyképesek a földi gépekével.

A repce aratása

A repce aratását a deszikkálást követően egy hét múlva, vagy természetes érés és száradás után a magok 10-12 %-os nedvességtartalmánál szabad megkezdeni. Ha véletlenül túlszáradt az állomány, éjszakai aratásra kell berendezkedni. Erre a célra a megfelelő kiegészítőkkel jól használhatóak a hagyományos gabonaarató cséplőgépek.

A repce kombájnolása során a veszteségek túlnyomó része (közel 100 %-a) az aratórészeknél keletkezik. A változtatás nélküli gabona vágóasztalokkal végzett betakarítás során az aratószerkezet a lábonálló (esetleg dőlt) terményt a repceszár alsó elágazásának magasságában vágja le, hogy minél kisebb mennyiségű szalmával kerüljön termés a kombájn cséplőrészébe. Az alternáló kaszaszerkezet vágó-rezgető mozgása, a motolla és az összehordó csiga együttes ütő és behúzó hatása következtében a becők kinyílnak, a magok kiperegnek és egy részük a talajra hull, jelentős veszteséget okozva ezáltal.

Ezt csak fokozza, hogy a repce szára az esetek többségében kuszállt és összefonódott, illetve megdőlt, amelyet a vágóasztal rendválasztó kúpjai csak jelentős veszteséggel tudnak szétválasztani. A hagyományos gabonavágó asztalokkal csak jelentős veszteségek mellett végezhető a repce aratása. A veszteségek csökkentésére a kombájn és adapter gyártók különféle kiegészítő felszereléseket és átalakító készleteket, ill. speciális repce betakarító vágóasztalokat kínálnak a kombájnokhoz.

A témát folytatjuk - Gabonavágó asztal átalakító repce készletek címmel - a jövő héten.