Hónyomás (kipállás) Leginkább az őszi kalászosokban fordul elő. Hóolvadás után sárga a vetés, a növények könnyen kihúzhatók, felmelegedés hatására barnul az állomány. Akkor lép fel ez a kár, amikor a vetés túl buján megy a télbe, vastag rajta a hótakaró, azon jégréteg képződött. Mérések szerint 1 m˛-en az 1 cm-es hóréteg súlya elérheti az 1 kg-ot is. Ilyen esetben a növények elhasználják a hóban tárolt levegőt és „megfulladnak”. A jégréteg megtörésével mérsékelhető az a kár. Védekezhetünk granulált nitrogén műtrágya kiszórásával, ahol arra lehetőség van birkák járatásával. Hópenész Szintén az őszi kalászosokat, őszi takarmánykeverékeket károsíthatja, hasonló szituációban, mint a kipállás esetén. Lényeges különbség viszont, hogy a károkozásban a Fusarium ssp. Fajok nagy szerepet játszanak. Csak akkor lép fel, ha a gazda a vetőmag csávázását elmulasztotta. Mérsékelhető a kár az előzőekben írottak alkalmazásával. Felfagyás Minden nyárvégi- és őszi vetésű növényállományban előfordulhat – különösen kötött, sok agyagfrakciót tartalmazó, nagy duzzadóképességű talajon, tél végén és kora tavasszal. Oka, a hőmérséklet ingadozás kiváltotta talaj függőleges irányú mozgása. A talajban az éjszakai mínuszok hatására megfagy a víz, 9%-kal nagyobb lesz a térfogata, ezért megemelkedik a talaj. Nappal a föld felső rétege kienged, zsugorodik. Ez a hosszabb időn keresztüli talajmozgás eltépi a gyenge gyökérzetet, a növényzet sárga, majd rozsdabarna színű és könnyen kihúzható a földből. Megelőzhető a kár optimális idejű vetéssel, mérsékelhető a terület hengerezéssel. Kifagyás A nyárvégi, őszi vetésű kultúrák létesítéséhez kiváló hidegtűrő képességű, magyar fajtákkal rendelkezünk. Az optimális időben vetett, kellően megerősödött állományok kibírják károsodás nélkül, a hótakaró nélküli –15 şC és –20 şC-os hidegeket is. Tehát a jó fajta, a télbe jó kondícióval menő állomány a kifagyás legfőbb ellenszere. A termelőt segítheti a tapasztalat, a termőhelyi adottság ismerete is. Úgynevezett „fagyzugos” területre ne vessünk áttelelő magrépát, káposztarepcét és repcés őszi keveréket. Érdemes mindezekre odafigyelni. Belvíz, pangó víz okozta károk A vízborította talaj a gyökérzónában nem tartalmaz levegőt, ezért minél magasabb a léghőmérséklet, a növények annál hamarabb, akár 3-4 nap alatt is elpusztulnak. A 4-6 şC-os napi középhőmérséklet mellett viszont 8-10 napot is kibírnak. Tehát téli időszakban ez a kártétel ritkább, annál inkább fenyeget, ha kora tavasszal gyorsan kezd olvadni a hó. A nagyobb kiterjedésű belvízkárok több gazdálkodó és vizitársulás összefogásával mérsékelhetők, a vízelvezető árkok, belvízlevezető csatornák nyárvégi, őszi karbantartásával. Fontos, hogy ősztől tavaszig se hagyjuk „magára” a területet, ilyenkor is szükség van határszemlékre, melyek során nézzük meg az évelő kultúrákat is. Tapasztalatok szerint a lucerna, a baltacím és vöröshere sem „bírják” elviselni a hosszan tartó vízborítást. Megjegyezzük, hogy a pangó vizek keletkezésében gyakran szerepet játszik a rosszul értelmezett „minimális művelés”, amikor is évekig csak a felső 10-15 cm-es réteget tárcsázzuk vagy sekélyen szántjuk és kialakul az un. eke vagy tárcsatalp betegség, közben romlik a talaj vízbefogadó- és vízzáró képessége. Az áttelelő növényeink téli károsodását megelőzhetjük, ha a fentebb ismertetett kármegelőző munkákat időben elvégezzük. Dr. László László