Az utóbbi években egyaránt csökkent a pulykaállomány, a -vágás, és a -fogyasztás is, pedig a pulyka húsa megfelel a mostanában előtérbe került fogyasztói elvárásoknak. A piaci szereplők keresik az eszközöket a fogyasztás növeléséhez, és abban bíznak, hogy a pulykatartás során alkalmazott egyes eljárásaikba nem kötnek bele az állatvédők – írja a vg.hu

pulyka

A felvásárolt pulyka mennyisége is lejtőre került, a 2021-es 6,528 millió az előrejelzések szerint az idén már csak 5,1 millió lesz – fotó: pixabay.com

Jelentős mértékű a pulykaágazat visszaszorulása

"Miközben a teljes baromfitermelés és -felvásárlás növekedett az elmúlt húsz évben, azon belül a pulykáé jelentősen visszaesett: a 2002-es 127,35 ezer tonnáról 2022-re 80,92 ezer tonnára" – mondta Horváth Lajos, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a szakmai szervezet konferenciáján, érzékeltetve a pulykaágazat visszaszorulását.

A pulyka részesedése ezzel a baromfivágásokból 27,11-ről 12,68 százalékra esett. A pulykatartók száma és az általuk használt ólterület is csökkent:  2021-ben még 1,758 millió négyzetméter volt, az idén április adatok szerint pedig már csak 1,276 millió négyzetméter.

A felvásárolt pulyka mennyisége is lejtőre került, a 2021-es 6,528 millió az előrejelzések szerint az idén már csak 5,1 millió lesz. Ennél nagyobb, körülbelül 7-7,5 millió az itthon elállított éves pulykamennyiség, de ennek a jelentős részét az élőpulyka-export képezi, főként lengyelországi vágóhidakra.

A 2021-es 405–410 forintos kilónkénti élőpulykaárak 2022-ben 740 forintra emelkedtek,  a külföldi vágóhidakra került pulykáknál ez az ár megközelítette, sőt, elérte a 800 forintot is.

Idén azonban fordult a kocka: a takarmányárak csökkenése belföldön 610-620 forint körüli árakat eredményezett, míg az exportár 40-50 forinttal ezalatt maradt. Mérséklődtek az energiaárak is: a korábbi tízszeres helyett már „csak" háromszor drágábbak, mint az árrobbanás előtt, viszont a munkabérköltségek folyamatosan emelkedtek.


pulykahús

Növelni kellene a fogyasztást – fotó: pixabay.com

A brojler lett a világ népkonyhája

A baromfiágazaton belüli arányeltolódásokról Horváth Lajos elmondta: a brojler lett a világ népkonyhája, mert nem tiltott egyik vallás követői számára sem, a csirke termelési ciklusa rövid, így gyorsan pörög, míg a pulyka prémium termék.

A hazai fogyasztás az elmúlt húsz évben megfeleződött, most fejenként 3-3,5 kilogramm. A cél a fogyasztás növelése lenne, amit marketinggel, termékfejlesztéssel, a pulykatartás és feldolgozás versenyképességének növelésével lehetne elérni. A pulykavágóhidak nagy hiányossága, hogy a darabolást még mindig nem tudják géppel jól megoldani.

Mivel a pulykahús nagy része szállodákban, éttermekben, illetve a közétkeztetésben fogy, a Covid nagyon érzékenyen érintette az ágazatot, ahogy a madárinfluenza is nagy károkat okozott.

Állatjóléti szabályozások

Wolfgang Miko, Ausztria egyetlen pulykakeltetőjének tulajdonosa beszélt arról, hogy Ausztriában nagyon szigorú az állatjóléti szabályozás: a tartást azzal korlátozzák, hogy egy négyzetméteren csak 40 kiló pulykát lehet előállítani, ez lényegesen kevesebb, mint Németországban, ahol 52, illetve 58 kiló ez a határérték.

„Ez olyan, mintha összekötött cipőfűzővel futnának maratont, esélytelenek vagyunk a hatékonysági versenyben" – fogalmazott, majd hozzátette:  "A higiéniai, járványvédelmi szempontok miatt olyan részletekre is oda kell figyelnünk mint az alkalmazottak zuhanyzása – nekem például az is feladatom, hogy erre megtanítsam a dolgozókat."

A baromfiágazatot az állatvédelmi szervezetek folyamatos nyomás alatt tartják – ebből a pulykáknál eddig kevesebb csapódott le, de a napos korban végzett csőrkurtításról előreláthatóan komoly vita várható. Miko véleménye szerint, ha ezt betiltanák, az nem az állatjólét fejlődéséhez vezetne, hiszen csőrkurtítás nélkül a pulykák nagyon ritka egyedsűrűség esetén is komoly sebeket ejtenek egymáson.