Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének geofizikusa szerint ha nem teszünk semmit, az egyre gyakoribbá váló aszályok sivataggá változtatják az Alföld egyes részeit – olvasható a Magyar Hangnak a szakemberrel készített interjújában.
"Arra, hogy az Alföldön, körülbelül két és fél, három megyényi területen lápvidék terült el, melyeket nem tudtak bevonni a mezőgazdasági művelésbe. Az volt az akkori folyószabályozók célja, hogy ezen változtassanak, továbbá lehetővé tegyék, hogy a terményeket el tudják szállítani vízi úton a távoli piacokra, például a fiumei kikötőbe. Az akkori mérnökök többsége nem volt vele tisztában, hogy a szabályozásnak az az ára, hogy az Alföld túlságosan kiszárad, a szűk mederbe szorított Tisza pedig mélyebbre vágja a medrét a talajba, ezért nem tudja szétteríteni a hordalékát a tájban. Ráadásul mindez árvízvédelmi problémákhoz is vezetett, mert a folyószakaszokhoz rossz sorrendben nyúltak hozzá. Először ugyanis az alsóbb szakaszokon kellett volna beavatkozni, majd úgy haladni egyre feljebb. Így a fentről érkező vizeket már a szabályozott folyó vezette volna le. Magyarországon ez pont fordítva történt, így aztán a felgyorsult felső szakasz víztömege zúdult rá az alatta levő, szabályozatlan részre, ami nem tudott mit kezdeni ekkora vízmennyiséggel." – fogalmazott a szakember.
Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy volt, aki látta a szabályozások káros hatásait, és megoldást is javasolt ezek elkerülésére. Kvassay Jenő, a kor kiemelkedő vízmérnöke arra figyelmeztetett, hogy ha ez a koncepció nem egészül ki a zsilipeken túli területek vízutánpótlásának biztosításával, akkor az Alföld ki fog száradni. Ma, 120 évvel később már vannak, akik felfigyelnek az intelmeire, de akkor sajnos, süket fülekre talált.
Van, aki a duzzasztásban látja a megoldást, mások inkább nagyobb területek időszakos elárasztásában. A geofizikus szerint a megoldás valahol középen van, pontosabban a két megoldás együtt lehet üdvös.
"Egyetértek azzal, hogy a vizet lehetőleg a tájban, a növényzetben kell tárolni. Persze nem mindegy, hogy milyen növényzetben. A lápi növényzet, ami szinte teljesen befedi a vízfelületeket, azért különösen alkalmas erre, mert időben elnyújtja a párolgást. Minél nagyobb területen vissza kell állítani a vízzel és növényzettel borított területeket. Csakhogy ma már a bevágódás miatt annyira alacsony a folyók szintje, hogy duzzasztás nélkül csak szivattyúzással lehetne kijuttatni a vizet a környező területekre. Ebből következik, hogy duzzasztással kell olyan szintre emelni a folyók szintjét, hogy el lehessen velük árasztani az alacsonyabban fekvő területeket." – árulta el, hozzátéve: legalább egy megyényi területet kellene visszaadnunk a vizeknek ahhoz, hogy ne sivatagosodjon el az Alföld.
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
