Sajnos, a klímaváltozás és az egyre későbbre tolódó, illetve időben széthúzódó fagyok mind nagyobb kihívások elé állítják őket.

Alma

Horváth László és egyik fia, Gábor – fotó: Horváth Attila

– Az első telepítésünkhöz az oltványokat 1996-ban Egervárról, Méhes Vilmoséktól vásároltuk, akkor ezek a szuperintenzív művelésmódra alkalmas, M9 alanyon álló fák igencsak újdonságnak számítottak – mesélt a kezdetekről Horváth László, aki végzettségét tekintve rádió- és televízióműszerész, valamint erősáramú villamostechnikus. – Azon túl, hogy falun nőttünk fel, s a Göcsejben nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek, meg minden portán volt legalább egy almafa, a feleségem családi örökségében pedig rendelkezésre álltak földterületek, sokat nem tudtunk erről a modern technológiáról. Az alapok ugyan adottak voltak, de ahhoz még igen sokat kellett tanulnunk, részben autodidakta módon, részben a magunk kárán. Ma már a faluban három helyszínen, összesen 8 hektáron termelünk almát, amiből – ha a kései fagyok, vagy a jégeső nem viszik el a termést – meg lehet élni.

Én már 62 éves vagyok, ezért megkezdtem a gazdaság átadását a fiamnak, Gábornak, sok mindent már ő csinál. Másik fiam, Péter pedig a marketinggel és az értékesítéssel foglalkozik, ehhez egész ember kell. Nagykereskedelmi láncoknak nem adunk el, mert azok elvinnék a bevétel jelentős részét, csak kiskereskedelmi értékesítést végzünk, kereskedőknek, boltoknak, piacokra, konyhákra, cukrászüzemeknek értékesítjük a termést. Így, de csak így meg tudunk élni belőle.

Alma

Horváthék ma már 8 hektáron termelnek almát – fotó: Horváth Attila

Horváth gazda elmondta: számos fajtát kipróbáltak az évek során, s tapasztalatai szerint a vásárlók leginkább a körszínes (lehetőleg pirosan csíkozott), jól tárolható és édes ízű fajtákat kedvelik jobban.

– A legelején, mint a kezdők általában, mindenféle fajtát kipróbáltunk a Jonagoldtóll az Idared-ig és a Braeburn-ig, mire rájöttünk, hogy ennek így semmi értelme nincs – szögezte le Horváth László. – Mindegyik más időben érik, más a virágzás idejük, az érésről nem is beszélve, a munkafolyamatok nagyon nehezen összehangolhatók, ha egyáltalán. Vagy ott a Vista Bella például, ami mire megérik, lehull a fáról... Ez nagyon rossz tulajdonság! Ráadásul ezek a fajták ízvilágukat tekintve sem jók annyira. A vásárlók az édes almákat szeretik, csak ezzel lehet piacot bővíteni hosszú távon is. Mert például a kisgyerek, ha beleharap egy almába, és savanyú, már teszi is az asztalra és soha többet nem lehet megetetni vele.

Más a helyzet az édes, 13-14 Brix fokkal (a dinnye 7-8 cukorfokos) rendelkező almákkal, azokat kicsi és nagy egyaránt szívesen fogyasztja. Ezért igyekszünk ilyen fajtákat felkutatni, ma már az ültetvényeinken a Gala egyik fajtaváltozatát, a Gala Brookfield-et, illetve a Red Jonaprince Select-et termesztjük.

Alma

Red Jonaprince Select – fotó: Horváth Gábor

Jelentősen megnehezíti a termelést a klímaváltozás. Mint azt Horváth László elmondta: amikor elkezdtek almával foglalkozni, átlagban 2-3 évente fordult elő egy-egy napon késő tavaszi fagy. Mostanra sokat romlott a helyzet, mert a kései fagyok rendszeressé váltak, szinte menetrendszerűen megérkeznek minden évben és ami a legrosszabb, hogy több napig maradnak. Ha ezek a fagyok virágzás közben érik a növényeket, oda a termés.

Alma

A mechanikus fagyvédelmi eszköz a gyümölcsös levegőjét melegíti és mozgatja – fotó: Horváth Attila

– Kétféleképpen próbálunk védekezni – vette át a szót fia, Horváth Gábor. – Egyrészt léteznek ma már különféle növénykondicionáló készítmények, melyeket már az év elejétől fogva, folyamatosan kijuttatunk a fákra permetezéssel. Valamennyi a fák kérgén, rügyein keresztül is képes felszívódni, amikor még nincs lombozat, s már az is segítség. Ezek lényege, hogy a fát fontos ásványi anyagokkal látják el, jó kondícióban tartják, s az edénynyalábok átalakításával, erősítésével képesek javítani a fagytűrésen.

A másik eljárás: a fagyveszélyes éjszakákon folyamatosan járjuk az almást egy traktorral vontatott fagyvédelmi eszközzel, mely propán-gázpalackok használatával melegíti és keveri a hideg levegőt. Ez azonban csak akkor hatásos (akkor is mínusz 2-3 fokig és nem órákon át tartó fagy esetén) ha kisugárzásos fagyról beszélünk, a szállított faggyal szemben gyakorlatilag semmit sem ér, hiszen a fagyos levegőt a szél szállítja.


Horváth Gábor hozzátette: terveik közt szerepel az ültetvény további bővítése édes, piros, körszínes és varasodásrezisztens fajtákkal. Ez kevesebb növényvédőszer-használatot tesz lehetővé, amit a piac is egyre inkább igényel.