A szemzés a legegyszerűbb, legbiztosabb, legelterjedtebb vegetatív szaporítási módszer, amelyet gyümölcstermő növényeknél, rózsáknál és egyéb dísznövényeknél alkalmazunk. A szemzés lehet hajtószemzés – ilyenkor az alanyba helyezett szem kihajt és a fagyokig be is érik – vagy alvószemzés, amelynél a behelyezett szem már nem hajt ki az ősz folyamán, hanem nyugalomban marad és az új hajtás csak tavasszal jelenik meg. A hajtószemzést a rózsáknál, míg az alvószemzés a gyümölcsfacsemetéknél alkalmazzák.
A szemzés a legegyszerűbb, legbiztosabb, legelterjedtebb vegetatív szaporítási módszer – fotó: pixabay.com
Az alvószemzés ideje
Az alvószemzést jellemzően augusztus közepe és szeptember első fele között végzik, ezzel biztosítva, hogy a rügyek már csak tavasszal hajtsanak ki.
Alvószemzés lépésről lépésre – előkészületek
- Elsőként döntsük el, hogy mit szeretnénk szemezni, ugyanis azt a fát, amire a szemzés történik, jó alaposan be kell locsolni, 2 héten keresztül minden második nap legalább fél-1 órán át. Ez fogja ugyanis elősegíteni a megfelelő nedvkeringést, így a kéreg könnyen elválik majd a törzstől.
- Válasszuk ki azt a fajtát, amit szemezni szeretnénk és szerezzük be a szemző ágat. Ez származhat kertészeti árudából vagy ismerőstől is – de egyre figyeljünk: a szemzőág mindig fiatal, erős, életképes, és egészséges fáról származó hajtás legyen (a termőrügy nem jó, csak a hajtórügy).
- A leszedett ágról el kell távolítani a hajtás csúcsát és a leveleket. A levél szárából nagyjából 1 centit hagyjunk meg – ennek később még szerepe lesz. Az így kapott vesszőt vizes újságpapírba csomagolva akár 2 hétig is tárolhatjuk, zacskóban a hűtőszekrényben.
Válasszuk ki azt a fajtát, amit szemezni szeretnénk és szerezzük be a szemző ágat – fotó: pixabay.com
Kezdődhet a szemzés
A szemzés kivitelezéséhez nincs túl sok szerszámra szükségünk: szemzőkés vagy szike, rafia vagy valamilyen nejlonos spárga kell, illetve papír és toll, hogy felírhassuk a ténykedésünket. Szerencsés, ha szikével dolgozunk, mert így minden fánál, fajtánál új pengét tudunk használni, így nem viszünk át semmilyen kórokozót az egyik fáról a másikra. Szemezni a legjobb a kora reggeli vagy a késő esti órákban, mert így elkerülhetjük a nap káros sugarait. Mielőtt hozzáfogunk mossuk meg alaposan az eszközeinket és a kezünket is.
- Egy határozott mozdulattal a fa ágára vagy a törzsére merőlegesen vágjunk be a kérget. Nem érdemes többször vagdosni, mert ezzel csak a fát roncsoljuk, szilánkosítjuk és ezzel rontjuk a megeredés esélyét. Lényeges, hogy minden beavatkozás egyetlen mozdulattal történjen.
- A következő vágás az előző vágásra merőlegesen, kb. 1,5 cm szélességben történjen – ezzel az ágon egy T-alakot kapunk, amit a pengével óvatosan nyissunk szét.
- A szemző ágat fejjel lefelé fordítva a szem (levélhónalj) alatt kb. 1 centivel végezzünk bemetszést úgy, hogy ne csak a szemet, hanem vele együtt kis fás részt is vágjunk, amit folyamatosan a szem fölött kb. 1 centiméterig folytassunk. Utána átfordítjuk az ágat és a kívánt helyen az ágra merőlegesen kivágjuk a szemet – így a szem nehezebben tud felcsúszni a kötözés közben. Nagyon fontos, hogy soha ne érintsük meg a metszlapot és az alanyon lévő T-vágás belsejét sem.
- Itt érkezett el a kis levélnyél szerepe: ennél fogva fogjuk meg a szemet, majd a T-alakba, föntről lefelé csúsztassuk be, teljesen a T alakú bevágás tetejéig.
- Ezután következik a szem fixálása spárgával. Amennyiben több fajtát is szemzünk a fára, célszerű több színű spárgával dolgozni, így tavasszal könnyebben beazonosíthatók lesznek a különböző fajták ( a biztonság kedvvért jegyezzük fel, hogy melyik szín, mit jelöl). A spárgát a szemzés alatt kössük meg, innen kicsit húzva menjünk fel a szemzés tetejéig, X-alakot képezve, hogy ne csúszkálhasson el a szem. Cél az eredeti állapot visszaállítása, a kéreg jó zárása.
- Innen ismét le kell mennünk a szem alá, hogy elkezdjük a végleges zárását, amíg teljesen be nem fedtük a sebet szorosabbra húzzuk, és tekerjük a madzagot úgy, hogy a szem alatt és a szem fölött egy kicsi rész maradjon szabadon.
A szemzés segítségével az idomtalan fákból is csinos fákat lehet létrehozni – fotó: pixabay.com
Két hét és kiderül, hogy mennyire voltunk sikeresek
Időnként nézzük meg a szemzésünket: ha a maradék levélszár magától leesik vagy ha kicsit megmozgatjuk, könnyen leválik a szemről akkor az már jó jelnek vehető. A kötözőanyagot csak tavasszal szabad eltávolítani, akkor, amikor már a fa és az új szemzés is kihajtott, azaz az első levelek megjelenése után.
Az alanyon található ágat célszerű visszavágni úgy, hogy az ág vége az új szemzésünk legyen. Innentől fogva úgy bánjunk vele, mint a normál fákkal, ha nagyon növekedne, június körül vissza lehet metszeni. Ősszel javasolt, tavasszal pedig elengedhetetlen a lemosó permetezés. A szemzés segítségével az idomtalan fákból is csinos fákat lehet létrehozni: ha féloldalas a fa, akkor arra a felére szemzünk a törzsbe, ahova az ágat szeretnénk.
Szemzéssel nagyon érdekes kombifákat lehet összevarázsolni. A helyhiánnyal küzdő hobbikertekben változatos gyümölcsöket teremnek. Ha olyan fajtákat válogatunk össze, amelyek egyszerre teremnek, a fát könnyebb lesz permetezni, szép látvány, amikor érik, viszont a hátránya, hogy 2-3 hét alatt leterem.
Viszont, ha úgy válogatjuk össze a fajtákat, hogy a gyümölcsök egymás után érjenek, akár 3 hónapig is mindig van új, friss gyümölcs. Hátránya, hogy bonyolultabb a növényvédelem.