Az Agrofórum előző, márciusi számában két kiváló írás jelent meg a ContivoTM program szakmai sorozatában. Birkás Márta professzor asszony az alkalmazkodó és klímakár csökkentő talajművelésről írt, Kalmár Tibor pedig a forgatás nélküli technológia fontosságáról. A professzor asszony úgy fejezte be a megfelelő talajművelés alapvetéseit 10 pontba történő összefoglalását: „élő, biológiailag aktív talajéletet kell fenntartani”.
Ebben az írásban innen szeretném folytatni a ContivoTM program szakmai sorozatát.

Köztudott dolog, hogy egy kis marék élő talajban több baktérium él, mint ahány ember benépesíti a Földet. A talajban élő baktériumok egy része hasznos és fontos a növények megfelelő fejlődéséhez, egy részük nincsen hatással a növényfejlődésre (legalábbis nem tudunk róla) és egy egészen kis részük károsan hat a növényekre.

 

A hasznos talajbaktériumok a következőkkel segítik a növényt:

• Vannak olyan törzsek, amelyek megkötik a levegőben lévő nitrogént, majd miután elpusztultak, a sejtjük maradékából a növény könnyen felveheti (Azotobacter vinelandii, Azospirillum brasilense és lipoferum). Más törzsek a talaj kötött P (Bacillus megaterium,)és K (Bacillus cirkulans) készletét tárják fel, ezzel segítve a növény megfelelő tápanyagellátását.

• Egyes rizobaktériumok olyan növényi hormonokat termelnek, amelyek gyorsítják a növény fejlődését és serkentik a gyökérnövekedést (Azospirillumok). A legismertebb és legjelentősebb ezek közül az indol-3-ecetsav, amely az auxin típusú növényi hormonok etalonja.

• Egyes törzsek nagy hatékonysággal képesek megakadályozni a talaj felső rétegében lévő kórokozó gombák – többnyire a növénymaradványokkal a talajba került és ott áttelelő kórokozók – szaporodását (Pseudomonas fluorescens). Ezáltal valójában erőteljes talajfertőtlenítő hatással rendelkeznek, amely a kelő és fiatal növények esetében a leginkább látványos. Az egészséges talajon mindig később indul a fertőzés.

 

Nagyon fontosak azok a talajbaktériumok, amelyek egy hidrogenáz enzim segítségével megbontják a cellulóz szálakat és azt biztosítják, hogy a talajba került szerves anyagok gyorsan elbomoljanak (Bacillus subtilis, Bacillus polymyxa). Ennek köszönhetően a talajba került szerves anyag nem problémát okoz a kórokozók életterének a fenntartásával és a művelés nehezítésével, hanem a benne lévő tápanyag a következő kultúra számára felvehetővé válik és az elbomlott növénymaradvány a talaj szénkészletét gyarapítja.

Az eddig említett törzsek mellett még két természetes talajbaktérium található a BactoFil A 10 és B 10 készítményekben, mégpedig a Streptomyces albus és a Micrococcus roseus. Ezek a megfelelő, a növény számára kedvező és könnyen műveéhető talajszerkezet kialakításában játszanak szerepet.

 

Melyek az alapvető okai annak, hogy a termőtalajok nagy részén alig tizedannyi hasznos talajbaktérium él, mint amennyi korábban volt és amennyi kívánatos lenne:

Az ok alapvetően az intenzív nagyüzemi mezőgazdaság elterjedésében kereshető. A termőtalajok évezredek-évmilliók során alakultak ki. Jelenlegi ismereteink szerint 2 centiméter vastag termőföld kialakulásához optimális időjárási körülmények esetén is minimum 500 évre van szükség. A nem megfelelő gazdálkodással akár 5 év alatt is jelentős kárt lehet tenni a talaj élővilágában és szerkezetében, de az elmúlt 50 év gazdálkodása a területek nagy részét kimondottan károsította. Ma már elég sokat tudunk és tudnak a gazdálkodók a talajmegőrző, klímakár csökkentő talajművelésről – elsősorban a fent említett professzor asszony munkásságának köszönhetőem – úgyhogy szerencsére hazánk termőtalajainak legalább a felén megfelelő technológiát használnak. A másik felén viszont kisebb-nagyobb problémák vannak, amely a talaj szerkezetének, széntartalmának, vízmegőrző és tápanyag szolgáltató képességének és biológiai jellemzőinek a leromlásához vezet.

A fő ok tehát a következő: nem szabadna forgatni a talajt, csak kimondottan indokolt esetben és megfelelő Talajállapot esetén, hiszen ez a talajszerkezet leromlás elsődleges oka és alapvetően a szántás az egyik fő felelőse a talajélet leromlásának. Mindenki számára természetes, hogy ha a rénszarvasokat levinnék a szavannára, a zebrákat pedig kitennék fönt északon, akkor az állatok nagyon rosszul éreznék magukat és feltehetően elpusztulnának. Szántás során a talaj felső rétegében élő – oxigént szerető és igénylő – talajbaktériumok a jóval oxigénszegényebb lentebbi talajrétegbe kerülnek, az ott élő, kimondottan oxigénszegény környezethez szokott törzsek pedig fentebb kerülnek. Ezáltal a szántott talaj teljes baktériumközössége a gyors szaporodás helyett a számára mostoha körülmények átvészelésére törekszik. Ezért van az, hogy 8. éve minden lehetőségünk szerint támogatjuk a Vaderstad útmutatásait a forgatás nélküli technológia kényszerének elfogadására és követésére.

A másik ok, ami a talajélet leromlásához vezetett, az a nagyadagú és sokszor nem megfelelő összetételű műtrágyahasználat. A műtrágyák sóként működnek a talajban, mert valójában azok is kémiailag. Mindenki, aki kimondja a legismertebb műtrágyák nevét, abban még maga a só mint szó is szerepel. Visszagondolva a történelmi ismereteinkre, bizonyára mindenki emlékszik arra, hogy mi volt az élet végső elpusztításának ikonikus jelképe akkor, amikor a római sereg legyőzte Karthágót. A földben barázdát húztak és behintették sóval. Évtizedek alatt elképesztő mennyiségű műtrágya került a földekre és ez a szám még akkor is nagyon sok, ha belegondolunk, hogy még mindig azon országok közé tartozunk Európában, amelyek a legkevesebb műtrágyát juttatják ki egységnyi területre.

Természetesen a sikeres és fenntartható mezőgazdaság nem képzelhető el az optimális mennyiségű, a talaj számára leginkább megfelelő és megfelelő időben valamint módon kijuttatott műtrágya nélkül.

A műtrágyahasználat során minden termelőnek célszerű megfelelő talajmintából származó, pontos laboreredményekre támaszkodó és korszerű tápanyag utánpótlási tervet követni.

Az AGRO.bio Hungary Kft. által forgalmazott BactoFil A 10 és BactoFil B 10 termékekben olyan törzsek is vannak, amelyek megkötve a levegőben levő nitrogént, folyamatos és nagyon egyenletes N ellátást biztosítanak, amely évente, hektáronként mintegy 80 kg N hatóanyagnak megfelelő növénytápláló hatással egyenértékű. Emellett hektáronként, évente 35 kg P és K hatóanyaggal is lehet számolni amennyiben van – és szinte mindenhol van – olyan foszfor és kálium a talajba, amely kötött formában van és a növény amúgy nem tudná felvenni. Ezek az értékek a termésveszteség kockázata nélkül levonhatók a tápanyag utánpótlási javaslatban szereplő műtrágyaadagokból. Arra célszerű még figyelmi, hogy N műtrágya esetén célszerű olyan terméket választani, amelyben kalcium és magnézium is van, hiszen ezek – ha csak egészen kis mértékben is – de jót tesznek a talajnak. Az is jót tesz a talajnak, ha a növény által igényelt tápanyagok lehető legnagyobb részét nem a talajon keresztül adjuk a növénynek. Magyarán ez azt jelenti, hogy a lombtrágyázásnak az eddiginél nagyobb szerepet kell szánni a növénytáplálásban.

A BactoFil készítmények megfelelő kijuttatásával jelentősen növelhető növények termőképessége és a termésbiztonság.
A technológia lényege dióhéjban, hogy egyszikű növény vetése előtt a BactoFil A 10, kétszikű vetése előtt pedig a BactoFil B 10 készítményt kell kijuttatni és a talajművelő géppel a talajba forgatni. Kalászosok és a repce tarlókezelésére szintén a BactoFil B 10 készítmény javasolt, míg a lignocellulózt is tartalmazó szárú kukorica és napraforgó betakarítása után a lignocellulóz bontására egyedül képes BactoFil CELL a megoldás.

A tavaszi szezonban a BactoFil termékekben hidegtűrő baktérium törzsek vannak, amelyek már 5 Celsius fokon megkezdik a szaporodást és a hasznos élettevékenységet, ezért a gyorsabb és erőteljesebb növénytámogató hatásra képesek.

A fent említett technológia javaslatok követésével és a BactoFil termékek megfelelő használatával egészséges, élő talaj kialakítására van lehetőség, amely gyors, egyenletes növényfejlődést, magasabb terméshozamot és jobb minőséget biztosít. A jobb szerkezetű talajon egyszerűbb és kevesebb üzemanyagot igényel a művelés. Végül – de abszolút nem utolsó sorban – az életteli talajon fejlődő növénynek sokkal nagyobb esélye van az egyre szélsőségesebbé váló időjárási hatások kivédésére. Ez pedig a termésbiztonság egyik legfontosabb tényezője.

Termékeinket külön kérésre alacsony pH értékű, savanyú talajokra is tudjuk optimalizálni!

Jelenleg a BactoFil termékcsalád az egyetlen a piacon, amely mind a Magyar Termék Nagydíjat, a Greennovatív Termék díjat és a MagyarBrands elismerést is elnyerte, valamint a legszigorúbb (ISO 9001:2008) minőségbiztosítási rendszer fenntartásával készül. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy ez a termékcsalád nyerte el a Syngenta bizalmát és lehet részese a ContivoTM programnak.

 

Sárospataki György
AGRO.bio

Bővebben a Syngenta honlapján >>>