A polifenolok – bár nem tartoznak az esszenciális tápanyagok közé, és a hiányuk nem okoz betegséget – mégis az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásaik miatt számos tudományos kutatás tárgyát képezték és képezik napjainkban is.

Ilyen kutatás volt már Szent-Györgyi Albert  C-vitaminhoz kapcsolódó kísérletei is, amelyek során megállapította, hogy a citrus flavonoidoknak nagy szerepe van az érfal egészséges állapotának megőrzésében. Azóta már epidemiológiai és klinikai vizsgálat igazolta a polifenolokban gazdag táplálkozás jótékony hatását egyes krónikus betegségek megelőzésében.

Mik azok a polifenolok?

A polifenolok az étrendünkben legnagyobb mennyiségben előforduló antioxidáns hatású bioaktív vegyületek, amelyek semlegesíteni tudják a szervezetünkben keletkező szabadgyököket,  kivédve ezzel az oxidativ károsodásokat. A polifenolok a növények azon másodlagos metabolitjai, amelyek  részt vesznek az ultraibolya sugárzás vagy a kórokozók agressziója elleni védekezésben, és az élelmiszerként felhasznált növényekben a keserűség, a fanyarság, a szín, az íz, és az illat kialakításában vesznek részt.

A polifenolok jelen vannak a növényekben, zöldségekben, gyümölcsökben,  dió-, mogyoró-, mandulafélékben, az olajos magvakban,  a gyógynövényekben, a kakaóban, a teljes kiőrlésű gabonatermékekben, a teában, a kávéban, valamint a vörösborban.

Eddig több mint 8000 polifenolos vegyületet azonosítottak a különböző növényfajokban. Az olyan gyümölcsök, mint a szőlő, az alma, a körte, a cseresznye és a bogyós gyümölcsök 100 grammonkénti friss tömegében 200–300 mg polifenol található.

polifenol

A polifenolok az étrendünkben legnagyobb mennyiségben előforduló antioxidáns hatású bioaktív vegyületek – fotó: unsplash.com

Milyen hatása van a polifenoloknak az egészségre?

A polifenolok védelmet nyújtanak a szív-, és érrendszeri megbetegedések ellen azáltal, hogy

  • antioxidánsként gyulladáscsökkentő hatásúak
  • javítják a vérerek belső rétegének működését, növelik az erek rugalmasságát, csökkentik a hajszálerek törékenységét és áteresztőképességét,
  • gátolják a vérlemezkék összecsapódását – megakadályozva ezzel a vérrögök kialakulását (a vörös héjú szőlő leve, a szőlőmag kivonata, a gránátalma leve és a különböző bogyós gyümölcsök – áfonya, fekete ribizli, eper, málna – rendszeres fogyasztása bizonyítottan csökkenti a vérrögösödést)
  • csökkentik a koleszterinszintet
  • javítják az erek tágulási képességét, ezáltal csökkentik a magas vérnyomást

Bizonyos polifenolok erős rákellenes hatással rendelkeznek

  • gátolják  a daganatos sejtek keletkezését, illetve a daganatok növekedését. Ezeket a hatásokat figyelték meg a száj-, a gyomor-, a nyombél-, a vastagbél-, a máj-, a tüdő-, az emlő- vagy a bőr daganatainak esetén.

Hatékonyak a cukorbetegség ellen:

  • a polifenolok különböző mechanizmusok által befolyásolhatják a glikémiát, ide értve a glükóz felszívódásának gátlását a bélben vagy annak a perifériás szövetek általi felvételét.

Gátolják az öregedést:

  • minél nagyobb a szabadgyökök mennyisége a szervezetünkben, minél nagyobb az oxidatív stressz, annál több károsodás éri a sejteket, így az öregedési folyamatok felgyorsulnak. Kutatások eredményei szerint az antioxidánsokban gazdag étrend hatékonyan lassítja az öregedési folyamatokat.
  • Az antociánok néven ismert flavonoidok – amelyek főként az élénk színű gyümölcsökben, például bogyós gyümölcsökben, fekete szőlőben és szőlőmagokban található meg  – hatásos antioxidáns/gyulladáscsökkentő aktivitással rendelkeznek, és hasznosak az öregedés idegrendszerre vagy agyra gyakorolt ​​káros hatásainak enyhítésében is.

A polifenolok védik az idegsejteket, lassítják a neurodegeneratív folyamatokat, segítenek az Alzheimer-kór, vagy a Parkinson-kór megelőzésében.

A legrégebbi gyógynövények egyike: a szeder

A leghatékonyabb antioxidánsnak azok a bogyós gyümölcsök bizonyulnak, amelyek az antocianin nevű polifenol vegyületeket tartalmazzák. Ezeknek a vegyületeknek köszönheti a vörös áfonya, a fekete áfonya, a bodza, a fekete szeder, az açaí bogyó, a málna, az eper, a ribizli, a szilva, a cseresznye stb. a vöröses-kékes színét.

A szeder (Rubus) a rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség, amelynek gyümölcse nagyon népszerű és egészséges. Több mint 2000 fajtája létezik Európában. Kúszónövény, akár 3 méter magasra is képes megnőni. Népies magyar nevei: a szederje, a szedernye, a fekete málna. Több mint 2000 európai faja létezik.

Egészségre gyakorolt hatásai szerteágazóak:

  • nagyon gazdag vitaminokban- (C, B1, B6), és ásványi anyagokban (kalcium, kálium, foszfor, magnézium, vas, mangán, cink) – ezáltal erősíti az immunrendszert
  • a magas növényi rost-, és pektin-tartalma segíti az emésztési folyamatokat, gyorsan telít (ez diéta esetén nagyon hasznos), csökkenti a koleszterinszintet
  • hasmenés kezeléséhez használható, amit a magas tannin-tartalma magyaráz
  • védi a hajszálereket
  • baktériumölő hatása miatt segít a húgyúti fertőzések leküzdésében
  • gyógyítja a köszvényt
  • magas antocián, és flavonoid- tartalma megakadályozhatja a daganatos megbetegedések kialakulását, lassítja a már meglévő sejtburjánzások növekedését
  • csökkenti a vérnyomást
  • kiváló vashiányos anémia kiegészítő kezelésére
  • gyulladásgátló
  • véd a csontritkulás ellen

A szeder nyersen fogyasztva a leghatásosabb, de készíthetünk belőle dzsemet, lekvárt, szörpöt, gyümölcszselét, befőttet is, illetve mélyhűtéssel is eltárolható a téli hónapokra.

Forrás: Eating Well

Indexkép: unsplash.com